Minden második ember rendszeresen fogyaszt vitamintartalmú étrend-kiegészítőket – derül ki a nemzetközi vizsgálatokból. Az EU egészségfelmérése szerint a magyarok 42 százaléka szed olyan készítményt, amelyet nem az orvos írt fel; zömmel vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazókat. A fogyasztás egyébként az iskolai végzettséggel és az életkor előrehaladtával növekszik, és gyakoribb a nők, mint a férfiak körében. Pedig a vitaminok és ásványi anyagok fő étrendi forrásai a zöldségek és a gyümölcsök. Az Egészségügyi Világszervezet és több nemzetközi táplálkozási társaság egybehangzó véleménye szerint érdemes ezekből napi 400 grammot elfogyasztani; ez az egyik legtöbbet hangoztatott táplálkozási ajánlás.
Mikor lehet tényleg szükség a vitaminpótlásra? Vitamintartalmú étrend-kiegészítőt csak indokolt esetben célszerű fogyasztani. Ilyen lehet a bizonyított mikrotápanyag-hiány, amelyben különösen veszélyeztetettek a szigorú vegán étrendet követők, az extrém alacsony szénhidráttartalmú ételeket fogyasztó sportolók, valamint a megemelkedett szükséglet, például várandósság vagy betegség utáni lábadozás idején. Szükségük lehet a vitaminpótlásra a tiltásokon alapuló egyoldalú étrendet (például a tejkúrát, a csoki-, grapefruit- vagy rizsdiétát) követőknek is, mert ezek az önsanyargató divatok sokszor a szükséges tápanyagokat is kitiltják a menüből. Élvezeti szerek (alkohol, nikotin) krónikus fogyasztásakor és egyes gyógyszerek szedésekor is felmerülhet az étrend-kiegészítők alkalmazása.
Üzlet vagy egészségvédelem? Az étrend-kiegészítők gyártása rendkívül jó üzlet. 2012-es adatok szerint évi 32 milliárd dolláros piacuk van – csak az USA-ban. A növekedés pedig rendkívül gyors, a Nutritional Business Journal adatai szerint 18 év alatt a piac mérete megnyolcszorozódott. Magyarországon a 2004-es 150-nel szemben 2013-ban több mint 6400 ilyen termék került legálisan a boltokba. Kétnaponként öt új készítménnyel bővül a kínálat, így nem könnyű az eligazodás, kellő információk híján sokan nem tudják, hogyan lehet ezeket a szereket biztonságosan alkalmazni. A felmérések egyébként azt mutatják, hogy akik többet tudnak az étrend-kiegészítőkről, azok kevesebbet fogyasztanak belőlük.
A szakember tanácsa. A vitamin- és az ásványianyag-hiány nem állapítható meg ránézésre. A túlzó, a készítmények hatását messze túlbecslő reklámok és a „szakértő” termékmenedzserek, szponzorok, finteszguruk helyett érdemes orvos, gyógyszerész, dietetikus tanácsát kérni. Bizonyos esetekben (idősek, várandósok, intenzív sporttevékenységet végzők) a megváltozott tápanyagszükséglet indokolttá teheti a vitamintartalmú étrend-kiegészítő fogyasztását, az aktuális vitaminellátottság megállapítása azonban náluk is orvosi konzultációt igényel. És az étrend-kiegészítők fogyasztása még náluk sem helyettesíti a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozást. A vitaminok különböző mennyiségben sokféle táplálékban megtalálhatók, de nincs olyan élelmiszer, amely minden vitamint megfelelő mennyiségben tartalmazna. Az egészség kulcsa a rendszeres mozgás, továbbá a helyes, változatos étkezés – még vitaminok szedése esetén is.
A cikk a HVG 2017/08. számában jelent meg.