Átlagosan havi 9500 forintot költünk vitaminra, és a negyvenesek közül szednek vitaminokat a legtöbben. Hogy patikában, drogériában vagy online, az korosztálytól és lakóhelytől is függ. Az is kiderült, mi tartja vissza azokat, akik semmit sem szednek.
Egy régóta ártalmatlannak hitt ízületi készítmény kerül most górcső alá, miután amerikai kutatók az agy anyagcseréjében találtak rá arra a mechanizmusra, amely a demencia felgyorsult lefolyásához vezethet.
A boltok polcain ma szebb, nagyobb és egész évben elérhető zöldségek és gyümölcsök sorakoznak, mégsem biztos, hogy beltartalmuk ugyanaz, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Egyre több vizsgálat utal arra, hogy bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból kevesebb lehet bennük – és ha a tendencia folytatódik, annak jóval nagyobb jelentősége lehet annál, mint hogy hány milligramm C-vitamin van egy citromban.
Az ember életében előbb-utóbb eljön az a pont, amikor az esztétikus külső mellett egyre fontosabbá válik az egészség megőrzése is. Már nem feltétlenül a nyári forma vagy a következő félmaraton lebeg a szeme előtt, hanem az, hogy legyen energiája végigdolgozni a napot, ritkábban betegedjen meg, és reggel valóban kipihenten ébredjen.
A D-vitamin-hiányt sokan a kevés napfénnyel magyarázzák, egy új kutatás azonban arra utal, hogy a helyzet ennél jóval összetettebb. A kutatók szerint a D-vitamin-szintet olyan tényezők is jelentősen befolyásolják, mint a testsúly, a bőrtípus, az öltözködési szokások vagy a szabadban töltött idő. A vizsgálat meglepő eredményei azt mutatják, hogy még nyáron is sokan küzdenek elégtelen D-vitamin-ellátottsággal, miközben azt gondolják, eleget tesznek az egészségükért. Kiderült az is, kik tartoznak a legnagyobb kockázatú csoportok közé, és miért lehet félrevezető az a tanács, hogy egyszerűen csak töltsünk több időt a napon.
Német kutatóknak sikerült feltárni azt a biológiai útvonalat, amely megmutatja, hogy a B2-vitamin segíthet védőpajzsot növeszteni a rákos sejteknek. A tudósok hangsúlyozzák: ettől a B2-vitamin még létszükséglet, nem pedig káros anyag.
Egyre többen szednek vitaminokat és étrend-kiegészítőket, de a tudatos alkalmazásuk sokak számára még tele van kérdésekkel. A polcok előtt állva néha azt sem tudjuk, mire is van szükségünk, mikor, mennyit és hogyan érdemes szednünk a különböző készítményeket. Rengeteg tévhit is kering a vitaminszedéssel kapcsolatban, ami könnyen összezavarja még azt is, aki egyébként nyitott lenne a vitaminpótlásra.
Több milliárd mikroorganizmus határozza meg, hogyan alakul az emésztésünk, az egészségi állapotunk vagy akár a hangulatunk. A bélflóra azonban nemcsak „jó” és „rossz” baktériumok csatatere: érzékeny ökoszisztéma, amire az étrendünk és az életmódunk is kihat. Mi történik, ha felborul az egyensúly, és hogyan billenthetjük helyre? Kubányi Jolán, a Táplálkozástudományért Alapítvány elnöke és Somogyi Sára, a BioTechUSA dietetikus szakértője segítenek megérteni, hogyan tarthatjuk karban a saját belső univerzumunkat.
A vitaminokról mindenkinek van véleménye – de vajon mennyit tudunk róluk valójában? Megkérdeztük az utca emberét, mit és milyen gyakran szed, a legfontosabb tudnivalókat pedig Németh Sándor, a BioTechUSA szakértője segít tisztázni. A videóban szóba kerül többek között, hogy mi számíthat soknak vagy kevésnek, illetve hogy befolyásolja-e az életkorunk a vitaminszükségletünket.
A D-vitamin az új C-vitamin: az utóbbi évek kutatásai szerint legalább annyira, vagy még jobban támogatja az immunrendszert és az általános egészségi állapotot.
Ráfeszülni nem kell, de némi odafigyelés nem árt, ha egy pár a gyerekvállalás mellett dönt. Az egészséges életmód alapvető, de van, amikor nehéz eldönteni, hogy mi az, ami csak a stresszt növeli, a terhesség esélyét nem. Gyurkovics Bence szülész-nőgyógyásszal beszélgettünk.
A modern életmód számos olyan rejtett terhet ró a szervezetünkre, amelyeket nem mindig érzékelünk azonnal. Ahhoz, hogy hosszú távon is energikusak, kiegyensúlyozottak és egészségesek maradhassunk, elengedhetetlen, hogy ne csak a mozgásra és a kalóriákra figyeljünk oda – hanem a tudatos, célzott vitaminpótlásra is.
Tanulmányok szerint bizonyos gyümölcs- és zöldséghéjak tele vannak olyan anyagokkal, amelyek segítenek a cukorbetegség, a gyulladás és a rák elleni küzdelemben. Összegyűjtöttük a legértékesebb héjakat, valamint tippeket a fogyasztásukhoz.
Japán kutatók a türkiz killi nevű halat vizsgálva arra jutottak, hogy a D-vitamin segíthet a hosszabb élettartam eléréséhez.
Bár tavasszal könnyebb friss zöldségekhez és gyümölcsökhöz jutni, előfordulhatnak olyan állapotok, élethelyzetek, amikor mégis szükség van vitaminpótlásra.
A D-vitamin fontosságát számos tanulmány hangsúlyozta már, különösen a téli időszakban. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mennyi D-vitamint kell legalább bevinni, és egy új publikáció szerint a felnőtteknek 2000 nemzetközi egységet (NE) azaz 50 mikrogrammot is be kell vinniük minden nap a vitaminhiány megelőzésére.
Brit, új-zélandi és szingapúri kutatók nemrég arra voltak kíváncsiak, a terhességet tervező nők szervezetének milyen a vitaminháztartása. Az eredmény nem túl szívderítő.
Káros lehet a feltétlenül szükségesnél több C- és E-vitamin bevitele a rákbetegeknél, erre a megállapításra jutottak a svéd Karolinska Intézet munkatársai.
Újabb érv a D-vitamin szedése mellett:a szív- és érrendszeri problémák kockázatát is csökkenheti, ez derült ki egy új vizsgálatból.
A növekvő élelmiszerárak miatt egyre jobban meg kell nézni azt, hogy mire költünk a boltokban, spórolhatunk például az egészségmegőrzésen, a vitaminokon és étrend-kiegészítőkön. Megnéztük, hogy tapasztaltak-e visszaesést a patikák és az áruházláncok.
