Gyarmathy Éva: Az ideális iskola hat jellemzője

6K: pszichológus szerzőnk szerint ez a képlete az ideális iskolának. Vélemény.

  • Gyarmathy Éva Gyarmathy Éva
Gyarmathy Éva: Az ideális iskola hat jellemzője

Ha valamire biztosan felkészít a magyar oktatás, az a sumákolás címmel a minap a hvg.hu-n megjelent cikkemre rengeteg komment érkezett. Általában elolvasom ugyan a cikkeimre érkező véleményeket, de nem mindig van időm válaszolni. Most sincsen, de a gyerekek, és így a jövőnk megéri, hogy néhány határidős feladattal megcsússzak.

Kutatóként csak olyasmit állítok, amit vagy én, de főképpen mások (akik millióan vannak, és évezredek óta foglalkoznak a tanulás és gondolkodás témájával) igazoltak.

Többen azt állították, nem bizonyítottam be, hogy a tananyag megtanulhatatlan. A pénteki diáktüntetést és témáját lehetne akár egyfajta felmérés eredményeként is értelmezni, de nyilván az nem reprezentatív, és a fekete-fehér leegyszerűsítő gondolkodásmód azonnal pártoskodásra szed minden konfliktust. A kormánypárti propaganda pedig ellenségének kiáltja ki azt, aki problémát jelez, jobbítani akar valamin. Tehát kell valami konkrétabb.

Az állításomat már sokkal régebben igazoltam. Még iskolapszichológus korszakomban szembesültem a most megírt problémával. Ez a rendszerváltásnak nevezett esemény előtt volt, 1987-ben. Egy mamut iskolában (2600 diák) küzdöttem a pedagógusokkal és gyerekekkel együtt, hogy élhetővé tegyük az élhetetlent. Próbáltam meggyőzni a tanárokat, hogy merjenek módszert váltani, mert nincsen vesztenivalójuk.

Mutogattam a felejtés görbéjét, amely szerint a gőzgép hatékonyságának szintjét sem éri el a tanultak megtartása, és javasoltam, hogy nézzük meg, hogyan működik ez a tananyagra.

 

Gyarmathy Éva

A szaktanárokat arra kértem, hogy adjanak fel 3 olyan kérdést a tantárgyukból, amelyekre minden 8. osztályos diák válaszolni tud, de nem a 8. osztályos tananyagból való. Az így kialakított kérdőívet mint műveltségi felmérést adtuk a gyerekeknek, és azzal motiváltuk őket, hogy a középiskolai ajánlásba (akkor még volt ilyen) a jó teljesítményt beírjuk. Az eredményt megdöbbenve látták a tanárok és én is: 50 százalék. Vagyis a legalapvetőbb, kevés kis tananyagnak is csak a felére emlékeznek a gyerekek. Később több iskolára is kiterjesztettük a vizsgálatot. Az eredmény 60 és 20 százalék között mozgott, az iskola hátterétől függően. A legjobb tanuló 89 százalékot ért el. (A kérdőívet e kötet végén meg lehet nézni, ki lehet próbálni.)

Bárki megismételheti a mostani tananyaggal a vizsgálatot, garantáltan nem lesz jobb a helyzet. Emiatt nem végeztem el most ezt a kutatást. Nem szeretek olyan vizsgálatot végezni, amelynek biztosan tudom az eredményét.

A megoldás? Ezer éve ismert: „Hallom, elfelejtem, látom, emlékezem, csinálom, megértem.” (Konfuciusz)

Sőt, a kutatási eredményeken alapuló tanulási piramist látva, mindenki meg tudja mondani, ki tanulhat a legjobban.

 

Gyarmathy Éva

Persze egyénileg és a tanulnivaló szerint is különbözőek az eredmények, és a tanulás piramisa inkább figyelemfelhívó eszköz és iránymutató arányokat jelez, mint pontos adatokat. (Mielőtt bárki jelezné, hogy nem elég tudományos a piramis.)

A témával foglalkozó nyitott gondolkodású szakemberek tudják, hogy a kulcs a személyre szabott tanítás. Ez megoldható lett volna már évszázaddal ezelőtt is, de most a digitális korszakban mind a módszerek, mind az eszközök, mind a szellemi közeg meglenne a gyakorlatba ültetéshez. Csak a szándék hiányzik. És persze útját állja a fejlődésnek néhány múmia, akik jól megélnek az ősi számonkérő/büntető tanítási, nevelési módszerekből.

És ha már kutatás: kérdezzünk meg pedagógusokat, oktatási szakembereket, pszichológusokat, szülőket és diákokat, hogy milyen egy jó iskola, ahol jó tanulni? Amit garantáltan senki NEM mond, hogy az ideális iskolában

  • padsorokban ülnek a diákok,
  • 45 percig egy témára kell figyelni,
  • mindenki egyforma tananyagot tanul,
  • a diákok érdeklődésétől független a tanítás,
  • valódi tapasztalatok helyett tankönyvből tanulnak,
  • elavult tananyagot tanítanak,
  • a pedagógus előadja a tananyagot,
  • dolgozatokkal mérik fel a diákok tudását.

Miért lennének motiváltak a gyerekek egy olyan iskolai tanulásra, amit senki nem tart jónak? Hogyan tudjon örülni a tevékenységnek, jól érezni magát és erőfeszítést tenni nap, mint nap a diák és a pedagógus, ha a tanítás mindennap erővel kimozdítja a komfortzónájából, de nem segíti, hogy megküzdjön a tanulás érdekében?

Ha az ideális iskoláról van szó, elég jó eséllyel valamilyen formában mindenki megemlíti az 6K (ne keresd a neten, most találtam ki) elemeit:

  1. Kommunikáció, együttműködés, társas helyzetek
  2. Keretek, közösen kialakított szabályok
  3. Kavalkád, sokféleség,
  4. Kezdeményezés, a választás lehetősége
  5. Kreativitás, alkotó tevékenység
  6. Kritikai gondolkodás, értelmezés, saját tudás kialakítása

6K. Ez a válaszom. A részleteket már sokan és sokfelé leírtuk. Van kiút!

A szerző Prima-díjas pszichológus, a magyarországi Diszlexia Központ megalapítója, az MTA tudományos főmunkatársa

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.