Michael Turner, a Chicagói Egyetem kozmológusa kiemelte, hogy a 76 évesen elhunyt Stephen Hawking az emberiség legnagyobb kérdéseire kereste a választ: a világegyetem születésére, a fekete lyukakra, az idő irányára. "Az ember figyelmét először a Hawkingot tolószékhez kötő betegsége ragadta meg, de aztán mindenkit lebilincselt a gondolkodása és az öröm, amit a tudományba vetett – idézte fel.

Egy átlagos csillagász sem tudta őt követni

Andy Fabian, a Cambridge-i Egyetem csillagásza, a Királyi Csillagászati Társaság elnöke emlékeztetett rá, hogy Hawking rendre egy tréfával kezdte a fekete lyukakról szóló előadását. "Gondolom, hogy mindannyian olvasták Az idő rövid története című könyvet, és meg is értették" – mondogatta, és mindig nagy derültséget váltott ki a hallgatók körében. Fabian megjegyezte, hogy "egy átlagos csillagász" meg sem próbálja követni Hawking számos ezoterikus elméletét, amelyekkel az utóbbi 20 évében állt elő. "Én sem tudtam követni" – mondta.

Neil deGrasse Tyson, a New York-i Hayden Planetárium igazgatója arról beszélt, hogy miközben Hawking a matematika tanszéket vezette Cambridge-ben, a fizikusok és az asztrofizikusok is maguk közé sorolták. Tyson szerint azonban ezek a címek nem relevánsak Hawking esetében, egyedül csodálatos elméje számít. "Asztrofizikusnak mondjuk, mivel az univerzum volt a laboratóriuma" – tette hozzá.

Emberi arcot adott a tudománynak

Hawking nagy formátumú elméletei kevéssé illettek személyiségéhez. Kollégái gyakran emlegették kitűnő humorát, széles mosolyát, elszánt makacsságát. "Emberi arcot adott a tudománynak" – hangsúlyozta Turner. Az embereket magával ragadta ez a tolószékben ülő apró férfi, akinek egészségi állapota folyamatosan romlott, valamint páratlan intellektusa, amelynek mélyére kevesen tudtak lemerülni. "Kapcsolódtak az emberhez és sorsához" – fogalmazott Freedman.

Stephen Hawking milliók számára jelentett inspirációt, az egész világnak hiányozni fog – jelentette ki Stephen Toope, a Cambridge-i Egyetem kancellárhelyettese a 76 évesen elhunyt tudósról.

"Micsoda győzelem volt az élete. Neve fennmarad a tudomány történetében, milliók kozmikus horizontját tárta szélesre bestsellerjeivel, s mi több, egyedülálló példát mutatott a csodálatos akaraterő és elszántság megnyilvánulásával" – idézte fel emlékét Martin Rees, a Cambridge-i Egyetem kozmológiai és asztrofizikai emeritus professzora.