"... az elveszetteknek hitt gyermekekből Makarenko embereket nevelt, helyüket megálló, elvekkel bíró munkásembereket."
(Makarenko 1920-as Az új ember kovácsa című művének 1951-es magyar kiadásának fülszövege)

A 2010-ben hatalomra jutott Orbán-kormány – mivel szó nem volt arról korábban, sokak meglepetésére – fenekestül forgatta fel a közoktatást. Jött Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, és olyanokat mondott, hogy korábban sajnos háttérbe szorult a nevelés az oktatási intézményekben, ezért ezt tekinti alapvető céljának az új közoktatási törvényben. Ezen kívül még fontosnak tartotta kiemelni, hogy a méltó fizetés és előrelépési lehetőség biztosításával emelik a pedagógusokat az őket megérdemlő társadalmi helyre.

E nagyívű tervek deklarálása után eltelt nyócév, a közoktatás mindennél mélyebbre süllyedt (erről például itt írtunk bővebben).

De eljött a 2018-as kormány, egy új ember került az humánminisztérium, s így a közoktatás élére.

Kásler Miklós beköszönő interjújában tudják, mit mondott? (Amúgy a kérdés az volt, hogy „Mi a véleménye a Klikről?”). „Abból indulnék ki, hogy én nem csak oktatásban gondolkozom, hanem nevelésben is. Az értékalapú oktatás és nevelés lesz a cél, amiben a magyar kultúrának a hihetetlen értékei is meg fognak jelenni. A nevelés kiemelt jelentőséggel bír, mivel ha a gyerek nem találkozik a viselkedési formákkal, az emberhez méltó életvitel ismertetésével, akkor ez egyértelműen értékveszteség az egyén, a család és a nemzet számára is.”

És még mit mondott? „A tanárok anyagi helyzetét munkaarányosan és eredményarányosan folyamatosan rendezni kell, illetve meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek mentén a folyamatos pedagógus-továbbképzésben ők is értékeket kapjanak… A tanároknak is olyan anyagi viszonyok között kell élniük, hogy a munka mellett ki tudjanak kapcsolódni, és képezni is tudják magukat.”

Hozzátette, hogy korábban 50 százalékos béremelést hajtott már végre a kormány. (Azt nem tette hozzá, hogy gyorsan kivette a jogszabályokból a kormány a pedagógusbérek minimálbérhez igazítását, így jelentős hátrányt okozva a tanároknak.) De azt igen, hogy „a béremeléssel párhuzamosan azt a szellemiséget várnánk el tőlük, hogy újra szívvel-lélekkel tanítsanak”.

Az nem kérdés, hogy fontos a nevelés és pedagógusok megbecsülése egyaránt, de ha 2018-ban (a negyedik ipari forradalom küszöbén) is mindössze ennyit gondol a kormány az oktatásról, akkor várhatóan olyan eredményes lesz a következő nyócév is, mint az előző.

Hacsak a Tízparancsolat nem segít.