Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

A véletlen, a sors és a tetszés szerint behelyettesíthető transzcendens úr/Úr úgy hozta, hogy a kedd esti utolsó Sziget-napon randevút adott egymásnak múlt, jelen és időtlenség.

Sziget 2018
Rekordot dönt-e az idei Sziget? Mennyi a sör? Milyen a buli a VIP-ben? Britek vannak többen vagy hollandok? A Sziget egymilliárd forinttal többet költött idén a fellépőkre, mi pedig idén is ott vagyunk, és megmutatjuk, mit lehet kihozni egy hét együttlétből.
Friss cikkek a témában

Miután az armageddon utolsó cseppjei is lassan elfogytak, és a 6 és 8 közé meghirdetett világvége sikerrel lezajlott, a tömegek a Filtorigát járdájának politikai rendszereket és kompországi csapódásokat túlélő pocsolyáit és az utolsó napon este 8-kor 15 ezerért napijegyet áruló üzéreit kerülgetve megindultak a Sziget utolsó estjének rohamára. A MOL-kútnál óriási a buli, a benzintöltő pisztolyok és állomásaik letakarva, a sörpadok tele, zene, étel-ital, az olajárak senkit nem izgatnak.

©

Bent szürkület és sártenger, mint egy Tarr Béla-filmben. Legalább nincs por, próbálom optimistán nézni a dolgot. A lüktetés megmarad, a tömeg pocsolyákat kerülget, szökell át afrikai gazellacsorda módján. Mi a Sziget ma, ez az idősebb generáció egyik visszatérő témája, ki mit keres itt? Az Arctic Monkeys-koncert elején hatványozottan vetül fel az utóbbi kérés, miután óriási a zsúfoltság, egyszer úgy kortyolok bele a poharamba, hogy az előttem álló lány haja is bekerül a szórásba.

©

Szerencsétlenségemre az angol munkásosztály két markos képviselője mellé sodor a tömeg, már nem szomjasak, ezért néha a körülöttük állókra dőlnek, ilyenkor vissza kell őket dönteni függőleges helyzetbe. Egyikük mindenkivel barátkozik, persze főleg lányokkal, de velem is megbeszéli, hogy a banda a Teddy Pickert már legalább öt éve nem játszotta, és amúgy is „Jesus Christ, fucking unbelievable”.

©

Alex Turnert nézem a kivetítőkön, a Volton 2014-ben még hosszabb volt a haja, most alig van. Ő is öregszik, csak a kedvetlensége a régi, ahogy unottan játszik a sztármanírjaival, mintha bírósági ítélet kötelezné, hogy itt zenéljen közmunka gyanánt. A közönség körbead egy sátrat a feje fölött, egy másik előttem álló lány kontya is folyton a számban.

Mit keresek itt, 2014-et, vagy az utolsó Kispál-koncertet, a fiatalságomat?

A koncert után valamire rátalálok, az egyik kocsmában a Jet Are You Gonna Be My Girl című száma bömböl, kb. az egyetlen slágerük, hát ez is visszahoz valamit a régmúltból. Kicsit odébb ezerér' adják a hotdogot (kifejezetten jó üzlet a VIP-s 1500-hoz képest), egy lány kikerüli a sort, „hát ez kurvára gluténes” felkiáltással úgy dönt, egyszer él, és amúgy utolsó nap, jöjjön, aminek jönnie kell. Különben is gluténmentes pizzaszelet is kapható, sokan maszkkal védekeznek a por ellen – hol van már az önpusztítás ethosza, a Who ikonikus I hope I die before get old imperatívusza. A VIP-ben retródiszkó VIP-füsttel, VIP-figurákkal, az a Kispál-sor jut eszembe a táncolók láttán,

közben lopva nézik egymást, hátha a másik jól csinálja.

De még mielőtt belekezdenék a nosztalgikus töltetű Sziget-gyalázás össznépi játékába, beesek Sziámi és barátai koncertjén az utolsó pár számra. Társaságomban megjegyzik, vajon az idetévedő külföldieknek mi jön át a Bon bon si bonból, miről szól a koncert elején tapasztalható minimális érdeklődés, ami a végére sem nő azért olyan hatalmassá. Sziámiból sugárzik valami, de tényleg vajon mit mond ez a zene azoknak, akikben nincs meg az underground, a 80-as évek Magyarországa? És ez lenne a Sziget? Valakinek ez marad a Sziget? A hőskor, amitől nem lehet elszakadni? Lehet-e szeretni ezt a mai Szigetet, ami azért talán még nem önmaga paródiája, ahogy mondjuk Glastonbury a kerítésrendszereivel, biztonsági kameráival már inkább tekinthető annak, luxushippigettónak. Egyáltalán, kinek a hibája, hogy múlik az idő? Egy bűnöst igazán illene találni.

©

Aztán kicsit mégis megáll az a rohadt idő. A Sláger FM színpadán Kis Grófó lenyom egy vegytiszta joy, öröm, boldogság, mulatási 45 percet. Legalább ezer ember ugrál, időnként felteszi a kezét („Kezeket a magasba!”), majd sikít („Sikítás!”), énekel. Nem lehet rajta fogást találni, de minek is keresni.

Ez a Sziget? Álljon meg kicsit az idő? Száz aranyért nem adnám, száz aranyért sem adnám.

Micsoda térbeli-kulturális-időutazó metszet lett ebből a három előadós gluténes görbe estéből.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!