Mennyit ér a szabadság járvány idején?
Egy olyan országban, mint az Egyesült Államok, ahol történelmileg nagyra értékelik az egyén szabadságát, és gyanakvóak a kormányzati hatalommal szemben, várható volt, hogy a járvány miatt elrendelt lezárásokat és kijárási korlátozásokat nehezen fogadják el a polgárok. A vírus elleni védekezést figyelmen kívül hagyó tüntetéseket azonban több tényező is táplálja.
- Ez Amerika, nem Észak-Korea!
- Szükségem van egy hajvágásra!
- Rúgják ki Faucit!
- Szabadságot vagy halált!
- A lezárás öl meg nem a Covid-19!
- A Covid-19 egy hazugság!
Az elmúlt napokban az Egyesült Államok több városában is hasonló feliratokat lóbálva tüntettek több ezren a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások ellen. A lezárások pszichésen, anyagilag és fizikailag is nagy terhet jelentenek mindenkinek. Azokban az országokban, ahol már hosszú hetek óta érvényben vannak ezek a korlátozó intézkedések, az emberek érthető módon szeretnék látni a végét, a vírus álláspontját ebben a kérdésben azonban még mindig nehéz kiismerni.
A dühös demonstrálók közül pedig sokan feltehetően nem ismerték fel az iróniát azokban a szlogenekben, amelyek vagylagos kérdésként értelmezték a szabadságot és a halált, figyelmen kívül hagyva annak a komoly lehetőségét, hogy sokaknak az ott kikövetelt szabadsága jelen helyzetben még egyenlő a halállal.
Ha az események igazi abszurditását akarnánk egy jelentben megragadni, akkor az mindenképpen az egyik denveri zebránál zajló szóváltás lenne, ahol egy, a szabadságot transzparensen is éltető tüntető az autójából azt kiabálta ki az útját álló maszkos egészségügyi dolgozóknak, hogy
ha ti mehettek dolgozni, akkor én miért nem?
Two nurses, who have witnessed first hand the toll Covid is taking in Colorado, stood up and peacefully counter protested. Here is how they were treated. I had join them. pic.twitter.com/iJnNcqZxSv
— Marc Zenn (@MarcZenn) April 19, 2020
A koronavírusról sok mindent nem tudunk még, de azt már igen, hogy nagyon fertőző, nem véletlenül küzd ellene az emberiség - oltás vagy gyógyszer híján - az úgynevezett szociális távolságtartással, illetve maszkokkal és különböző védőfelszerelésekkel. Ez az, ami az amerikai városokban utcára vonuló embereknek nem igazán jött össze. Így aztán a frappáns transzparensekkel felvonuló tüntetők hasonlóan frappáns gúnynevet kaptak a közösségi oldalakon, ahol covidiótákként kezdték emlegetni őket. És voltak, akik az akciójuk következményeit is számba vették.
Anthony Fauci, a Donald Trump által felállított koronavírus elleni akciócsoport, illetve az amerikai Allergia és Fertőzőbetegségek Nemzeti Intézetének (NIAID) vezetője arra figyelmeztetett, hogy ezek a tüntetések visszaütnek majd, és hacsak nem sikerül ellenőrzés alá vonni a vírus terjedését, nem várható majd érdemi gazdasági felépülés sem.
Michigan állam kormányzója, Gretchen Whitmer is próbálta megértetni az akció kontraprouktivitását. „Tudjuk, hogy amikor sok ember összegyűl maszk nélkül… pont így terjed a Covid-19. És az egésznek a szomorú iróniája, hogy miközben a kijárási korlátozások ellen tiltakoztak, pont azt érték el, hogy ezeket az intézkedéseket meg kell majd hosszabbítanunk, bár minden áron ezt akarnánk elkerülni” – mondta. Michigan államban egyébként csaknem háromezer halálos áldozata volt eddig a vírusnak, ez az Egyesült Államokban a harmadik legnagyobb szám.
Ha ennyire kockázatos és értelmetlen ez a fajta tiltakozás, akkor mégis miért vonultak utcára védőfelszerelés nélkül sok ezren több amerikai városban? A lehetséges magyarázatok és mozgatórugók között sokfélét találunk.
Nyilván vannak, akiket a szorongás és a bizonytalanságtól való félelem késztetett tiltakozásra. Vannak, akiket az összeesküvés-elméletek vittek ki az utcára – „Nem az 5G-re!”, állt például több transzparensen. Vannak, akiket a tudományos érvekkel szembeni bizalmatlanság – „A Covid-19 hazugság”, hirdették ők. Sokan a gazdasági kilátástalanság miatt nem bírtak tovább otthon maradni, nekik ment tönkre például a vállalkozásuk, és nincs miből eltartaniuk a családjukat. Mások pedig hallgattak Donald Trumpra, aki annak ellenére nem ítélte el a megmozdulásokat, hogy azok szembe mennek a saját kormányzata által elrendelt irányelvekkel, és inkább azzal biztatta az utcára vonuló tömegeket, hogy
ezek az emberek szeretik az országunkat.
Az amerikai tüntetések egyik jellemzője, hogy miközben a demonstrálók a kormányzati hatalom ellen lépnek fel, egyúttal az elnököt is támogatják, a kettő közötti összefüggés – vagyis, hogy Donald Trump maga a kormányzati hatalom – nem feltétlenül jelenik meg a felháborodott üzeneteikben. Vagy például Anthony Fauci kirúgását követelik, miközben őt épp az elnök tette meg az általa felállított koronavírus elleni akciócsoport vezetőjévé.
Nem csak abban van ugyanakkor jó adag ellentmondás, hogy a vírus terjedése ellen elrendelt lezárások feloldásáért tiltakozók épp egy olyan módszert választottak az érdekeik érvényesítésére, amely felgyorsítja a vírus terjedését. Donald Trump is belegabalyodott az egymásnak ellentmondó üzenetekbe.
Az amerikai elnök ugyanis az egyik kezével aláírta ugyan a lezárások feloldásának a menetrendjét, amelyben három, egyenkét legalább két hétig tartó fázist különített el, és amelyben a társas távolságtartás fenntartása mellett érvelt, a másikkal viszont egymás után posztolta a Twitteren az üzenetet: az államokat fel kell szabadítani.
LIBERATE VIRGINIA, and save your great 2nd Amendment. It is under siege!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) April 17, 2020
A tudósítások szerint a tüntetésekre viszonylag jól illik a konzervatív címke, a tüntetők többsége Trump- és fegyverpárti, a hangulat pedig sok helyen a kampánygyűléseket idézte az oda illő kiegészítőkkel: MAGA-sapkákkal, Trump-pólókkal.
A mozgósításban azonban nemcsak az elnöknek van érdekes szerepe, hanem az amerikai média egy részének is, amelyik felesleges hisztériának állította be a koronavírus miatti óvintézkedéseket, hiszen az egész olyan, mint egy influenza. Donald Trump kedvenc tévéjének, a Fox Newsnak a meghatározó arcai, vagy az olyan konzervatívnak tartott megmondóemberek, mint Rush Limbaugh, illetve az összeesküvés-elméletek terjesztése miatt a közösségi oldalakról már letiltott Alex Jones megnyilvánulásai kimerítik az álhírek és a rémhírterjesztés fogalmát: visszatérő motívum náluk, hogy a koronavírus csak átverés. A sajtó felelőssége így különösen érdekes fényben jelenik meg az amerikai járványhelyzetben.
A Fox News ráadásul olyan szakértőknek beállított médiaszemélyiségeknek is teret ad, akiknek nem igazán van megalapozott szakmai tudásuk azokban a kérdésekben, amelyekben véleményt nyilvánítanak – sokszor nagyon határozottan. A Fox News egyik műsorvezetője, Laura Ingraham például miután végighallgatta az Egyesült Államok vezető járványügyi tekintélyét, Anthony Faucit, egy tévés pszichológustól, Dr. Philtől kért másodvéleményt, aki nagyjából úgy foglalta össze a helyzetet, hogy tüdőrákban, autóbalesetben vagy uszodai balesetben is meghalnak az emberek, mégsem áll le egy ország emiatt – elhallgatva, hogy ezek egyébként nem erősen fertőző betegségek.
A szakértők és celebdoktorok ütközetében ott találjuk Dr. Ozt, aki szintén a Fox Newsnak beszélt arról, hogy a járvány korlátozások nélküli terjedésével járó halálesetek beleférnek, ha újra ki tudják nyitni az iskolákat. A valóságshow-kban felbukkanó Dr. Drew pedig nem győzte hangsúlyozni, hogy a koronavírus olyan, mint az influenza. Egyiküknek sincs járványügyi képzettsége vagy tapasztalata – jegyzi meg a Washington Post.
A tüntetők hangerejéből ítélve úgy tűnhet, hogy (otthon maradó) tömegek állnak mögöttük, de a közvélemény-kutatások szerint ez nem feltétlenül így van. A Pew Research Center felmérése szerint az amerikaiak 66 százaléka tart attól, hogy túl hamar oldják fel a korlátozásokat, míg csak 32 százalékuk aggódik amiatt, hogy nem elég korán érnek véget a lezárások. Ráadásul a többség – pártállástól függetlenül – úgy gondolja, hogy a legrosszabb még hátra van a járványból.
A koronavírus több mint 890 ezer embert fertőzött meg az Egyesült Államokban, több mint 50 ezren pedig már belehaltak a betegségbe.
A lezárásokat, korlátozásokat, karanténokat nemcsak az Egyesült Államokban viselik nehezen az emberek. És több helyen is bebizonyították, hogy a kijárási korlátozások nem feltétlenül akadályozzák meg a tüntetéseket. Indiában, ahol a kormány 800 millió szegénynek ígért segítséget, amit még nem kaptak meg, elkeseredésükben utcára vonultak az emberek, igaz, az amerikaiakkal ellentétben a többségük védőmaszkot viselt. Izraelben pedig politikai tüntetést tartottak Benjamin Netanjahu ellen, de mindezt a szociális távolságtartás tiszteletben tartásával, így az emberek katonás rendben, egymástól két méterre álltak a Tel Aviv-i Rabin téren. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
A tények embere, aki nemcsak a koronavírussal harcol, hanem Donald Trumppal is
Az elmúlt évtizedekben volt dolga a HIV-, a SARS, a MERS- és az ebolajárvánnyal, sőt még az anthraxszal is. Az Egyesült Államok egyik legelismertebb járványügyi szakembere most a koronavírussal, és a valós veszélyeket sokszor lazán kezelő elnökkel néz szembe. Anthony Fauci megnyugtató, bár a sok interjútól rekedt hangjától most amerikaiak milliói várnak valami biztatót.
