Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa egy heti döntése során jogsértőnek minősítette az RTL Klub és a Háttér Társaság társadalmi célú hirdetését, amelyben szivárványcsaládokat mutattak be. Az MTI-ben is megjelent közlemény szerint a csak fideszesekből álló Médiatanács úgy látta, hogy az RTL Klub szolgáltatója tizenegy alkalommal nem megfelelő időben sugározta A család az család című, társadalmi célú reklámot 2020 decemberében.
„Mivel a gyermekek számára nehezen értelmezhető a hirdetésben megjelenő azonos nemű párok gyermeknevelése és a családdal együtt tárgyalása, így azok csak este 9 és reggel 5 óra között kerülhettek volna adásba, miközben a csatornán reggel 6 és este 20 óra között adták le őket” – írták.
A tavaly nyáron megszavazott törvénymódosítások értelmében tilos olyan reklámot elérhetővé tenni 18 éven aluliaknak, amely „a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
A Médiatanács egy másik ügyben is döntést hozott. Egész pontosan azt, hogy nem találták sem kirekesztőnek, sem gyűlöletkeltőnek Osztie Zoltán teológiatanár, katolikus pap kijelentéseit. Osztie a Vasárnap.hu-n beszélt többek közt arról, hogy „az LMBTQ-lobbi emberei terroristák. Erőszakot tesznek a gyermekeken.”
A kijelentések miatt egy civil szervezet tett bejelentést a hatóságnál, az azonban arra jutott, hogy „a plébános erőteljes kritikát fogalmazott meg az LMBTQ ideológiát propagáló aktivistákkal szemben a Katolikus Egyház hivatalos álláspontjának, tanításának megfelelően, de nyilatkozata nem volt sem kirekesztő, sem gyűlöletkeltő.” Azt is írták: „a testület rögzítette, hogy a plébános által megfogalmazott bírálat politikai véleménynek számít, és így a véleményszabadság által a leginkább védendő megnyilvánulások közé tartozik, továbbá a szabad véleménynyilvánítás joga kiterjed az egyes közösségek szellemiségével, gondolatvilágával ellentétes megnyilvánulásokra is, ezért nem indított eljárást.”
