szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Az unióban élőknek már csaknem egyötöde a túlsúlyosok közé tartozik.

Finnország kormánya az elsők között határozott úgy, hogy valamit tenni kell a túlsúly ellen, amely évekkel rövidítheti meg a polgárok életkilátásait. Már 2016-ban létrehoztak egy internetes platformot, ahol a problémákkal küzdő polgárok orvosi tanácsot kaphattak. Pszichológiai tanácsadás folyik azóta is, más életformát javasolnak a túlsúllyal küzdőknek. A pandémia idején is folyamatosan működött ez a hálózat, hiszen az internet lehetővé tette, hogy személyesen ne kelljen felkeresni az orvosokat és a pszichológusokat.

Sőt, Kirsi Pietiläinen a Helsinki egyetem kutatója arról számolt be a Politicónak, hogy a pandémia idején megduplázódott a páciensek száma minden bizonnyal azért, mert a járvány hozzájárult az elhízáshoz. Az elzártság és a sok szabad idő nagy kihívást jelentett mindenkinek, aki túlsúllyal küszködött Finnországban is.

Túlsúly és járvány

Angliában is nagy probléma, hogy a járvány idején a polgárok 40%-ának növekedett a súlya – átlagosan 3 kilóval. Ami még szomorúbb: a gyerekek között még nagyobb volt a súlygyarapodás. A pandémia előtt a 4-5 éves gyerekek 9,9%-a számított túlsúlyosnak, két év alatt ez az arány 14,4%-ra nőtt.

Miért? A hagyományos felfogás az, hogy felborult az energiamérleg: a sok evés-ivással szemben nem áll szembe elegendő fizikai aktivitás. A kutatók azonban rájöttek arra, hogy ez túlságosan is leegyszerűsített szemlélet. Nagyon egyéni, hogy ugyanannyi tápláléktól hasonló életforma mellett valaki elhízik-e, vagy sem.

"Nagyon komoly biológiai hajlam van az elhízásra, amely egyénenként nagyon különbözik. Viszont, ha kialakul ez a hajlam, akkor az elhízás egy önmagát erősítő folyamattá válhat" – mondja a finn kutató. Aki siet hangsúlyozni, hogy még nagyon sok tényezőt nem ismerünk. Az viszont biztos, hogy a túlsúlyt, ha egyszer már kialakult, akkor nagyon nehéz leadni.

Kettős hatása van a pandémiának az emberek súlyára – magyarázza az osztrák elhízás egyesület elnöke. Azok, akik a járvány előtt sokat sportoltak, most kihasználva a szabad időt, még növelhették is a teljesítményüket, és csökkenthették a súlyukat. De az üldögélő emberek – és ők vannak többségben – egyre jobban elhízhatnak. Ausztriában nem digitalizálták a kezelést, ezért sokan kihagyják azt. Illetve már akkor kerülnek oda, amikor nagyon nehéz segíteni. Sokan közülük Covid-fertőzöttek, és ebben az állapotban nagyon nehéz a súlyukkal foglalkozni, miközben az első számú halálozási ok a vírusfertőzöttek között a túlsúly. A legtöbb áldozatot pedig a túlsúlyosok közül szedte a koronavírus – állapította meg az Európai Unió járványügyi hatósága.

Az osztrák túlsúly társaság elnöke az új gyógyszerekben bízik, amelyekkel meg lehet előzni az elhízást. Csakhogy az a baj, hogy a túlsúlyt nem mindenütt ismerik el betegségnek, ezért a gyógyszereket teljes áron lehet csak megkapni a gyógyszertárakban. Itáliában például a diabéteszgyógyszerek kedvezményes áron kaphatók, de az elhízás elleni szerek nem.

Közben viszont néhány államban már országos tervet dolgoznak ki a túlsúly csökkentésére: ide tartozik Írország, Németország és Olaszország. "Szerencsejáték, hogy ki melyik uniós államban él, sőt egy államon belül is nagyok a különbségek" – nyilatkozta a Politicónak a túlsúly kutatásával foglalkozó európai egyesület EU-felelőse. Jacqueline Bowman-Busato hangsúlyozta, hogy az Európai Unió is kidolgoz egy tervet a túlsúly ellen, és abban reménykedik, hogy a tagállamok kormányai ezt majd követik is. Addíg azonban tovább növekedhet az uniós polgárok testsúlya.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!