szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha a társadalom egy kreatívabb, együttműködésre épülő ökoszisztéma felé mozdul el, akkor az iskoláknak ilyen irányba kell változni – hangzott el a magyar és észt oktatási szakemberek részvételével zajlott minapi konferencián.

Megalakult az EDUCATION:NEXT Oktatástechnológiai Szövetség, amelynek elnökévé Horváth Ádámot, az alkotópedagógiai tananyagokat fejlesztő hazai startup, a Maker’s Red Box szakmai vezetőjét választották.

„Az oktatás folyamatosan változik, fejlődik, próbál reagálni a változó igényekre, ezért az innováció megkerülhetetlen, mint minden más iparágban” – mondta Horváth, aki szerint jelen pillanatban a leggyorsabban fejlődő iparág az oktatástechnológia, gyorsabban fejlődik, mint az autóipar, és ebből nem szabad kimaradni.

Az újonnan alakult szövetség első lépésként – a Telekommal együttműködve – megszervezte az EDUCATION:NEXT konferenciát, melyen magyar és észt oktatási szakemberek tárgyalták az oktatás jövőjét október 21-én a Magyar Telekom Székházában.

Horváth Ádám
Túry Gergely
Az eseményen részt vett – mások mellett – Mart Laanpere, a Tallin University professzora, aki 25 éve kutatja az oktatástechnológia területét. A szakember részt vett az észt oktatási reform (Lifelong Learning Strategy) kialakításában, aminek köszönhetően a legutóbbi PISA-teszteken az észtek végeztek az élen az európai országok között, megelőzve a finneket.

Az észt professzor kiemelte, hogy a reform elsődleges célja a kreativitást, az együttműködést és vállalkozói szellemet ösztönző pedagógiai módszertan bevezetése volt. A jövőben pedig a rugalmas tanulási utak támogatásával folytatják az oktatási rendszerük megújítását. Mint elmondta: próbálják lebontani a falakat a tanár és diák között, a formális és informális oktatás, iskola és élet között, és kinyitni az iskolát a helyi közösségek felé.

Az észt oktatástechnológia-kutató hozzátette: „Az oktatás változásai mindig lekövetik a társadalmi változásokat. Ha a társadalom az iparosodás felé mozdul el, akkor az iskola is egy ipari létesítménnyé válik. Ha a társadalom egy kreatívabb, együttműködésre épülő ökoszisztéma felé mozdul el, akkor az iskoláknak ezt is le kell követniük. Ezért nagyon lényeges, hogyan változnak az oktatás terei és eszközei, és hogy akik ezeket megtervezik, azok kövessék az új pedagógiai módszereket” – vonta le a tanulságot Mart Lampeere.

Horváth Ádám, a konferencia egyik fontos üzeneteként kiemelte, hogy „pedagógiai háttér nélkül a digitális újításokkal sem leszünk előrébb, sőt ezek akár konzerválhatják is a régi frontális oktatási módszereket, aminek az elavultságát a magyar tanárok is érzik. Nem a laptopok beszerzése lesz az, ami javít azon, hogyan teljesítenek a gyerekek. A digitalizáció legegyszerűbb formáival csak megismételjük a frontális oktatás problémáit, és drágábbá tesszük azt. Ezért rugalmas tanulási tereket kell kialakítani, amelyekben a tanulók kreatívan alkotva, életszerű problémákon keresztül, fizikai tárgyalkotással, akár a hibáikból is tanulhatnak, felhasználva a korszerű technikai megoldásokat a problémaközpontú feladatok megoldásánál.”

Még több Élet+Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

A pécsi bölcsészkar dékánja kiállt a diáklány mellett, akinek a felszólalásától elhatárolódott saját iskolája

„Hihetetlenül álszent és képmutató magatartás az, amelyik „keresztény értékekre” (nota bene: mindig ezzel a kifejezéssel kezdődik a hamiskodás) hivatkozva számonkéri az öntudatos, igazságérzettől fűtött tinédzseren a szabadszájúságot, és nem kéri számon a szólás szabadságát a „keresztény értékek” hivatalos képviselőin” – írta Heidl György.

Deutsche Welle Élet+Stílus

Egy projekt, amely felkészíti a szegényebb gyerekeket, hogy egyenlő esélyekkel menjenek iskolába

Különórák, játékok, utazás – jónéhány gyerek számára mindez álom marad, ha a lehetőségeket csak a szülői ház tudja alakítani. De hogyan lehet úgy felkészíteni a gyerekeket az iskolára, hogy mindegyikük hasonló eséllyel tudjon elindulni – függetlenül attól, hogy szegény vagy tehetős a családja? Erre a kérdésre keresi a választ egy németországi kísérleti program. A Deutsche Welle riportja.