Ez itt maga a pokol és szokjunk hozzá, hogy velünk marad
Magukra zárt lakás, több órás kényszerpihenő, túltolt légkondicionálás – így próbálják meg túlélni a tartósan 40 fok feletti meleget az európai hőhullámtól leginkább érintett országokban. Az sem véletlen, hogy a mostani hőség az Alvilág kapuját őrző mitikus teremtményről kapta a nevét, sok helyen már pokoli állapotokról számolnak be. De mi történik most Dél-Európában, és meddig marad még velünk az extrém időjárás? Nincsenek jó híreink.
Kibírhatatlan meleg van Európa több országában is. Bár sokan erre a vállukat megvonva csak annyit mondanának: nyár van, a helyzet ennél sokkal súlyosabb. A jelenlegi hőhullám egyáltalán nem a „csak nyár” kategória. Bár a 40 fok feletti hőmérséklet ezekben a hónapokban valóban előfordulhat, amit Európa déli részén most tapasztalunk, azért is figyelemre méltó, mert már hetek óta tart, és a következő időszakban sincs esély jelentős lehűlésre.
Az olaszországi Szardínia szigetén keddre 46 fokot mutattak a hőmérők. A spanyolországi Andalúziában hétfőn 45 fok volt. La Palma szigetén és Görögország szárazföldi részén, de még a svájci Alpokban is erdőtüzek tombolnak. Nem jobb a helyzet a világ többi részén sem, az Egyesült Államokban új rekord született Death Valleyben, ahol éjfélkor mértek 49 fokot.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) mérései szerint
a valaha volt legmelegebb júniust máris a valaha mért legmelegebb július eleje követte.
A hőhullám már nevet is kapott: az Olasz Meteorológiai Szolgálat Cerberusnak (görögül Kerberosznak) nevezte el a mitikus szörny után, aki a Pokol kapuit őrzi. (A teremtmény Dante Isteni Színjátékában egy háromfejű kutya, aki a pokol harmadik, torkos lelkek körét őrzi).
Hőgutától a megfázásig
De pontosan milyen huzamosabb ideig ilyen körülmények között élni?
„Ez maga a pokol” – válaszolta röviden kollégánknak nápolyi ismerőse. „A venetói ismerősök konkrétan magukra sötétítették a lakást, ezerrel megy a légkondi, naponta többször zuhanyoznak, hogy valahogy bírják, de sokszor ez sem elég. Bolognában pedig a hőség másik kellemetlen következményével szembesültek a barátok, miután annyira túltolták a légkondit, hogy rettenetesen megfáztak és mozdulni is alig bírnak” – összegezte a családi történeteket.
Az érintett területeken nyaraló magyarok többsége a hagyományos taktikákat követi, rengeteget isznak, és a vízben töltik a nap nagy részét.
„Krétán napközben 36-38 fokos a hőség amit csak az árnyékban napernyő alatt, illetve a tengerben lehet kibírni. Két óra után este 6-ig a szobánkban sziesztáztunk, rengeteg vizet iszunk vagy gyümölcsöt eszegettünk” – írta egyikük.
Emese, aki három éve él egy Barcelonától 25 kilométerre fekvő településen, nehezen viseli a magas páratartalommal együtt járó meleget. Kedden a meteorológusok a lakhelyére 39, a katalán fővárosba 43 fokot vártak. Ennek ellenére szerinte a mostani hőség egyébként nem számít iszonyúan kiugrónak.
„Andalúziában már hosszabb ideje könnyedén eléri a 40 fokot a hőmérséklet és Navarra is nagyon meleg” – mondta lapunknak.
Olyasféle infrastrukturális problémákat, amilyenekről Budapesten lehet hallani, hogy sok a csőtörés a nagy vízigény miatt, nem tapasztalt. „Igaz, hónapok óta nem lehet locsolni, hogy ne legyen probléma a vízellátással” – mondta. Vonattal szinte naponta utazik, de – legalábbis azon a vonalon, amelyen rendszeresen közlekedik – nem voltak fennakadások, késések a hőség miatt.
Légkondicionálót rengeteg helyen használnak, „persze szabályozottan, nem ész nélkül”, a tömegközlekedési eszközök, üzletek, irodák klimatizáltak. Emellett az emberek próbálják elkerülni, hogy a legmelegebb órákban a napon legyenek. „A kisebb üzleteknél van szieszta is, egy-kettő körül bezárnak és négy-öt körül nyitnak ki újra, hogy ne a legnagyobb kánikulában vonzzák az embereket.”
A dél-franciaországi Nizzából, a narancs hőségriasztásból érkezett haza pár napja Éva, aki azt azért kiemelte, hogy a tengeri klíma sok szempontból eltér attól, mint amit például Budapesten megtapasztalunk.
„Nem nyomja agyon annyira a várost, mint nálunk, nyilván többek között azért is, mert a tenger menekülőútvonalat jelent – igaz, a déli hőgutát még a strand sem tudja ellensúlyozni” – emlékezett vissza a vakációra.
A városban szerencsére több más opció is van a kánikula megkerülésére. Az egyik legkézenfekvőbbet a régi várostervezőknek köszönhetik az emberek, az óvárosban ugyanis a régi házak olyan közel vannak egymáshoz, hogy szerencsés módon nem engedik be a napsütést és a hőséget. Így, ha mindenképp a nap közepén akarnánk programot, akkor azt itt érdemes bonyolítani. És mivel Nizza nemcsak a strandok városa, hanem komoly kulturális epicentrum is, a hőség leghasznosabb ellenszere a kultúrafogyasztás, több különleges múzeum közül lehet választani, és most például egy ingyenes Vasarely-kiállítást is meg lehet nézni a kikötőnél – irigylésre méltó hőmérsékleti körülmények között.
Igyunk és figyeljünk oda!
A WMO szakértői szerint ami a jelenlegi hőhullámban a legterhelőbb, az az éjszaka is tartó meleg.
„A legtöbbet a nappali hőmérsékleti maximumokról beszélnek, de a legnagyobb egészségügyi kockázatot a magas éjszakai hőmérséklet jelenti, különösen a veszélyeztetettek - csecsemők, idősek, krónikus betegségben szenvedők – számára” - mondta John Nairn, a WMO szakértője.
A Vöröskereszt és a Vörös Félhold Nemzetközi Szövetségének adatai szerint az elmúlt 10 évben 400 ezer ember halálát okozták az extrém klíma- és időjárási események. Európában a tavalyi hőhullámok 60 ezer ember halálát okozták.
Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató főorvosa a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, a jelenlegi extrém hőség nagyon komoly megterhelést jelent a szívre és az érrendszerre.
„A fizika törvényeit ebben az esetben sem lehet meghazudtolni, mivel az erek kitágulással válaszolnak a hőségre, aminek vérnyomásesés lehet a következménye. Előfordulhat, hogy valakinek akár 90/60-ra esik le a vérnyomása, szapora szívverést tapasztal magán. Tehát a szervezet komoly erőt fejt ki, nő a szív oxigénigénye” – mondta a professzor. Andréka Péter szerint különösen komoly lehet akkor a változás, ha kevés folyadékot fogyasztunk.
„Ha nem muszáj, akkor ne vállaljunk plusz terhelést, ne végezzünk extrém sportterhelést, maradjunk árnyékban. Nem szabad kockáztatni, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek különösen figyelniük kell magukra” – tette hozzá.
Az idősebb betegeknek azt tanácsolta, hogy ebben a melegben tartózkodjanak az utazástól, szükségtelenül hosszú ne töltsenek az utcán, teljesen fölösleges bevállalni egy amúgy is megterhelést jelentő bevásárlást. Inkább kérjenek segítséget a rokonoktól, barátoktól. Maradjanak árnyékban, vagy otthon és ne feledkezzenek meg a nagyobb mennyiségű folyadék fogyasztásáról sem. A gyógyszereket pedig mindenképpen szedniük kell, hirtelen fellépő panaszok esetén azonnal forduljanak orvoshoz.
Mi ez, és meddig tart még?
Annak, hogy Cerberus kialakult, szakértők szerint több oka is van. Az egyik, hogy a Földközi-tenger déli részén, különösen Spanyolországban egy magasnyomású terület rekedt, a körülményeket pedig a szaharai porfelhők is nehezítik.
A másik, ennél talán még fontosabb tényező a szokatlanul magas tengerfelszíni hőmérséklet, ami azt jelenti, hogy nem tud hűvösebb levegő áramolni a szárazföld belsejébe. Az Atlanti-óceán északi részén például jelenleg a valaha mért legmagasabb felszíni vízhőmérsékletet mérik. A helyzet különösen aggasztó az Egyesült Királyság partjainál, ahol egyes helyeken akár 5 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet az ilyenkor megszokottnál.
A jelenség nem lepte meg a tudósokat, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy az ehhez hasonló események egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a globális felmelegedés miatt, hiszen az üvegházhatás által termelt hő kilencven százalékát az óceánok nyelik el. Meteorológusok emellett egy ideje már figyelmeztetnek arra, hogy az idei évben visszatérhet az El Niño néven ismert globális időjárási jelenség is. Az El Niño szélsőséges időjárást és forróságot hoz magával, a történelemben eddig feljegyzett legmelegebb év, a 2016-os is egy jelentősebb El Niño-jelenséggel párosult.
Mindez nem független a klímaváltozástól sem.
"Egyáltalán nem kellene meglepődnünk a magas globális hőmérsékleteken. Ami történik, arra hívja fel a figyelmünket, amit már egyébként régóta tudunk. Mindaddig egyre szélsőségesebb éghajlatváltozásokat fogunk tapasztalni, amíg nem szüntetjük meg, hogy üvegházhatású gázok jussanak a légkörbe" – mondta a BBC-nek Richard Betts éghajlatkutató.
A legtöbb embert most persze az érdekli, hogy meddig kell még kibírniuk az extrém meleget. A Spanyolországban nyaralóknak annyi jó hírünk van, hogy ott – Andalúzia kivételével – szerdán némileg enyhül a hőség. Európa más országaiban azonban még legalább egy hétig, ha nem tovább kibírhatatlan meleg lesz.
Magyarországon nem sokkal, de jobb lesz a helyzet. Szerdán erőteljes gomolyfelhő-képződés és fátyolfelhők mellett többórás napsütésre számít az Országos Meteorológiai Szolgálat, de két hullámban többfelé záporokra, zivatarokra is figyelmeztetnek. Sőt, zivatarok és viharos széllökések is előfordulhatnak, a legmagasabb nappali hőmérséklet így 28 és 35 fok között alakul majd.
Hosszú távon azonban sok jóra nem lehet számítani, szakértők szerint itt az ideje alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
"Segítsük a társadalmat alkalmazkodni ahhoz, ami sajnos az új normává válik" – mondta a WMO főtitkára.
Mit tegyünk hőség idején? Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) több tippet is felsorol hőségriadó esetére.
|
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
