Ajándéklink létrehozása

Visszatért az El Niño, rekordforróságot és egyéb szélsőséges időjárási jelenségeket hozhat magával

A szárazföldön a perzselő hőhullámok idén tavasszal Ázsia nagy részén okoztak rekordhőmérsékleteket, míg Kanadában az eddigi legrosszabb erdőtűzszezonra lehet számítani. Ez a jelek szerint jövőre még rosszabb lehet, valószínű, hogy 2024 lesz a valaha volt legforróbb évünk.

  • hvg.hu

Meteorológusok egy ideje már figyelmeztetnek arra, hogy az idei évben visszatérhet az El Niño néven ismert globális időjárási jelenség. Az El Niño szélsőséges időjárást és forróságot hoz magával, a történelemben eddig feljegyzett legmelegebb év, a 2016-os is egy jelentősebb El Niño-jelenséggel párosult. Amerikai tudósok most bejelentették, hogy az El Niño három év kihagyás után visszatért.

Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, hivatalosan El Niño–Déli Oszcillációnak, vagy ENSO-nak hívják. Ebben egy vagy néhány évenként meleg (El Niño), hideg (La Niña) vagy semleges fázisok váltakoznak. A fő helyszín az Ecuadortól nyugatra, a Csendes-óceán trópusi területén, mintegy 10 ezer kilométeren át húzódó övezet.

Az El Niño jellemzően az északi félteke téli időszakában jelentkezik (maga a szó spanyol, és fiúgyermeket jelent, amivel a karácsonykor született kisded Jézusra utaltak azok a latin-amerikai halászok, akik először figyeltek fel a folyamatra). A jelenség hónapokig tart, melegítő hatása ezért leginkább 2024-ben lesz majd érezhető.

Az elmúlt három évben szokatlan módon ismétlődő La Niña után most valószínűnek látszik, hogy az El Niño erősebb hatást fog kiváltani, és 2024 lesz a valaha volt legmelegebb évünk. Az is elképzelhető, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése – most először, de csak ideiglenesen – túllépi a veszélyes határként számontartott 1,5 fokos mértéket (az iparosodás előtti időkhöz, a XIX. század második feléhez képest). Jelenleg egyébként az emberi tevékenység nyomán a légkörbe jutó szén-dioxid okozta globális felmelegedés 1,2 Celsius-foknál tart.

Egy nemrég megjelent kutatás szerint ráadásul sokkal rosszabb lehet az El Niño világgazdaságra gyakorolt hatása, mint azt eddig gondoltuk.

Az El Niño hatásait leginkább

  • Indonézia és Ausztrália érzi meg, ahol forróbb, szárazabb lesz az időjárás, aszályokkal, erdő- és bozóttüzekkel, emellett
  • a jelenség visszafoghatja az indiai monszunokat és a dél-afrikai esőzéseket, miközben
  • Kelet-Afrikában és az Egyesült Államokban kevesebbet fog esni az eső,
  • Dél-Amerika délebbi területein pedig több esőre lehet számítani, de az Amazonas-vidéke szárazabb lesz,
  • az északi féltekén Spanyolországban nedvesebb lehet az időjárás,
  • az Egyesült Államok keleti partvidékén viszont szárazabb.

Az Axios azt írja, hogy Michelle L'Heureux, a Climate Prediction Center El Niño-Southern Oscillation csoportjának vezetője egy interjúban arról beszélt, „az óceánok most nagyon melegek, és attól tartok, hogy ez olyan területre visz minket, amellyel kapcsolatban nincs sok tapasztalatunk".

A szárazföldön a perzselő hőhullámok idén tavasszal Ázsia nagy részén okoztak rekord hőmérsékleteket, míg Kanadában az eddigi legrosszabb erdőtűzszezonra lehet számítani. A Québec környékén égő tüzek szerdán fényes, túlvilági narancssárgára színezték New York egét.

 

Tekintettel arra, hogy az El Niño-évek általában globális hőmérsékleti mérföldköveket eredményeznek, valamint szélsőséges időjárási és éghajlati eseményekkel járnak együtt, L'Heureux szerint ez az esemény betekintést nyújthat számunkra abba, hogy a globális felmelegedés folytatódásával egy-két évtized múlva milyen lesz a jellemző éghajlatunk. Hozzátette, hogy mindez „egy kicsit idegőrlő".

Akit érdekel, hogyan működik pontosan az ENSO-jelenség, annak ajánljuk ezt az (angol nyelvű) magyarázó videót:

Hozzászólások