Meteorológusok egy ideje már figyelmeztetnek arra, hogy az idei évben visszatérhet az El Niño néven ismert globális időjárási jelenség. Az El Niño szélsőséges időjárást és forróságot hoz magával, a történelemben eddig feljegyzett legmelegebb év, a 2016-os is egy jelentősebb El Niño-jelenséggel párosult. Amerikai tudósok most bejelentették, hogy az El Niño három év kihagyás után visszatért.

Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, hivatalosan El Niño–Déli Oszcillációnak, vagy ENSO-nak hívják. Ebben egy vagy néhány évenként meleg (El Niño), hideg (La Niña) vagy semleges fázisok váltakoznak. A fő helyszín az Ecuadortól nyugatra, a Csendes-óceán trópusi területén, mintegy 10 ezer kilométeren át húzódó övezet.

Az El Niño jellemzően az északi félteke téli időszakában jelentkezik (maga a szó spanyol, és fiúgyermeket jelent, amivel a karácsonykor született kisded Jézusra utaltak azok a latin-amerikai halászok, akik először figyeltek fel a folyamatra). A jelenség hónapokig tart, melegítő hatása ezért leginkább 2024-ben lesz majd érezhető.

Egy szokatlanul szélsőséges nyár előtt állunk - mit jeleznek előre az adatok?

A megszokottnál sokkal szélsőségesebb lehet az időjárás idén, vagyis nem egyszerűen egy újabb, még melegebb nyár várható.

Az elmúlt három évben szokatlan módon ismétlődő La Niña után most valószínűnek látszik, hogy az El Niño erősebb hatást fog kiváltani, és 2024 lesz a valaha volt legmelegebb évünk. Az is elképzelhető, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése – most először, de csak ideiglenesen – túllépi a veszélyes határként számontartott 1,5 fokos mértéket (az iparosodás előtti időkhöz, a XIX. század második feléhez képest). Jelenleg egyébként az emberi tevékenység nyomán a légkörbe jutó szén-dioxid okozta globális felmelegedés 1,2 Celsius-foknál tart.

Egy nemrég megjelent kutatás szerint ráadásul sokkal rosszabb lehet az El Niño világgazdaságra gyakorolt hatása, mint azt eddig gondoltuk.

Az El Niño hatásait leginkább

• Indonézia és Ausztrália érzi meg, ahol forróbb, szárazabb lesz az időjárás, aszályokkal, erdő- és bozóttüzekkel, emellett
• a jelenség visszafoghatja az indiai monszunokat és a dél-afrikai esőzéseket, miközben
• Kelet-Afrikában és az Egyesült Államokban kevesebbet fog esni az eső,
• Dél-Amerika délebbi területein pedig több esőre lehet számítani, de az Amazonas-vidéke szárazabb lesz,
• az északi féltekén Spanyolországban nedvesebb lehet az időjárás,
• az Egyesült Államok keleti partvidékén viszont szárazabb.

Az Axios azt írja, hogy Michelle L'Heureux, a Climate Prediction Center El Niño-Southern Oscillation csoportjának vezetője egy interjúban arról beszélt, „az óceánok most nagyon melegek, és attól tartok, hogy ez olyan területre visz minket, amellyel kapcsolatban nincs sok tapasztalatunk".

A szárazföldön a perzselő hőhullámok idén tavasszal Ázsia nagy részén okoztak rekord hőmérsékleteket, míg Kanadában az eddigi legrosszabb erdőtűzszezonra lehet számítani. A Québec környékén égő tüzek szerdán fényes, túlvilági narancssárgára színezték New York egét.

Sötétség, feszült csend és tábortűzszag uralkodik New Yorkban

Az, hogy 2025-től minden nagyvállalat számára kötelező lesz a fenntarthatósági jelentés, ösztönözheti az irodákat a fenntartható működésre. Hol járunk most a papírmentes iroda felé vezető úton? - erről kérdeztük a Követ Egyesületet.

Tekintettel arra, hogy az El Niño-évek általában globális hőmérsékleti mérföldköveket eredményeznek, valamint szélsőséges időjárási és éghajlati eseményekkel járnak együtt, L'Heureux szerint ez az esemény betekintést nyújthat számunkra abba, hogy a globális felmelegedés folytatódásával egy-két évtized múlva milyen lesz a jellemző éghajlatunk. Hozzátette, hogy mindez „egy kicsit idegőrlő".

Akit érdekel, hogyan működik pontosan az ENSO-jelenség, annak ajánljuk ezt az (angol nyelvű) magyarázó videót: