Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
A téli idő megviseli a kezeket. Míg szeptemberben még sima, rugalmas és puha a bőrünk, februárra kipirosodhat, kirepedezhet és érdesebbé válhat, főleg, ha huzamosabb ideig kemény mínuszok vannak. Szerencsére már közeleg a tavasz, de megviselt kezeink regenerálása továbbra is fontos.
A kellemetlen tünetekért elsősorban a nedvességhiány felelős. Ugyanis télen a kinti levegő páratartalma jelentősen csökken, a fűtés pedig még szárazabbá teszi a benti környezetet. Ha pedig a gyakori kézmosással próbáljuk elkerülni a megfázást vagy az influenzát, azzal a bőrben maradt természetes olajokat is eltávolíthatjuk – magyarázza a WebMD.
Nincs olyan testrészünk, amit többet használnánk, mint a kezünket, ráadásul ritkán fedjük el, így közvetlenül ki van téve olyan káros vagy irritáló hatásoknak, mint a hideg, a gyakori kézmosás, a szennyeződés és a kosz. Ezek mind gyengíthetik a bőr természetes védőgátját, és hozzájárulhatnak a kezek kiszáradásához.
Ráadásul a kezeink bőrszerkezete eltér a testünk más részeinek bőrszerkezetétől. A tenyéren és az ujjak, illetve hüvelykujjak párnáin lévő bőr gazdag zsírszövetben és kötőszövetben, valamint magas izzadságmirigy-sűrűséggel rendelkezik, de nagyon kevés faggyúmirigye van. A kézfejet takaró bőrön pedig szinte nincs zsírszövet, különösen vékony, érzékeny és szintén kevés faggyúmirigye van – utóbbi miatt nem képes annyi nedvességet megkötni, mint a testünk más részei, ezért gyorsabban kiszárad.
Az, hogy mennyire bírja a bőrünk a téli megpróbáltatásokat, nagyban függ a bőr védőrétegének állapotától. Ez főként genetikai adottságokon múlik. A gyengébb védőréteggel rendelkezőknél gyakrabban megjelennek az érzékeny bőr tünetei, például viszketésre, gyulladásra és ekcémára való hajlam. Az ő kezük nagyobb eséllyel szárad ki télen.
Hidratálás, hidratálás, hidratálás
A száraz, repedezett kezek ápolásához pótolni kell a bőrből hiányzó nedvességet. A vízivás azonban önmagában nem elég, krémeket is alkalmazni kell, amik megakadályozzák a nedvesség elpárolgását, és egészséges, üde megjelenést biztosítanak. Érdemes még azelőtt elkezdeni a hidratálást, hogy a bőr kiszáradásának első jelei megjelennének.
A napi egyszeri kenegetés azonban nem elegendő. Minél gyakrabban kenjük be a kezünket, annál tovább tart a hidratáló hatása, szakemberek ajánlása szerint ezt érdemes napi öt-hat alkalommal is megtenni. A drogériák polcain rengeteg kézkrémet és testápolót találni, a választáshoz két fő összetevőt kell keresni, ezek felelősek azért, hogy a bőr puha és hidratált maradjon: ezek az emolliensek és a humektánsok. Előbbik kitöltik az elhalt hámsejtek közötti réseket, és segítenek az elváló sejtek összetapadásában. A humektánsok pedig vizet vonzanak a környezetből a bőr felszínére, így növelik annak nedvességtartalmát.
A gyakori kézmosóknak érdemes kímélő szappant használniuk, valamint forró helyett meleg vízzel öblíteni a kezeiket, illetve az óvatos megtörlés után azonnal krémet használni. És időnként váltani lehet kézfertőtlenítőre is, mert bár az alkoholalapú fertőtlenítők szárítják a bőrt, de azok számára, akik rengeteget mosnak kezet, még mindig kíméletesebbek lehetnek, mint a szappanos víz.
Amire szintén érdemes még figyelni, az a kesztyűhasználat, ugyanis a téli ruhadarab növeli a bőr körüli levegő páratartalmát, ami lassítja a bőr vízveszteségét. Ha a praktikák ellenére piros vagy érzékeny marad a bőrünk, esetleg még hámlik is, akkor ajánlott bőrgyógyászhoz fordulni, aki felírhat gyulladáscsökkentő szteroidkrémet, és megvizsgálhatja, hogy a szárazság hátterében esetleg ekcéma vagy pikkelysömör áll-e.
