Nyílt levelet írt a budai Szépjuhászné Étteremnek a Másállapotot a Szülészetben mozgalom azután, hogy egy édesanya arról számolt be: egy ott dolgozó férfi a többi vendég előtt megalázó módon szólította fel arra, hogy ne szoptasson, távozzon, majd később egy másik munkatárs a szoptatás céljából a mosdóba irányította.
Az anya a közösségi oldalán számolt be a történtekről. Azt írta, kirándulás után ült be az étterembe egy levesre és egy palacsintára, de mivel a két hónapos babája éhes volt és sírt, még mielőtt rendelt volna, meg akarta szoptatni. „Elfordítottam egy széket, úgy, hogy senki se lásson, majd szoptatni kezdtem. Úgy, hogy egy négyzetcentiméternyi fedetlen testrész sem volt a felsőtestemen, akkor sem, amikor elkezdtük és akkor sem, amikor abbahagytuk a szoptatást, ÉS háttal voltam mindenkinek. Erre a pultos rám szólt, hogy »ezt« hagyjam abba, itt tilos szoptatni. A fejemet elfordítva odanéztem, és folytatta azzal, hogy itt tilos pelenkázni is, és szoptatni is, a főnök kifejezett kérése ez, nem ő találta ki.”
Amikor az anya felhívta a figyelmét arra, hogy teljesen eltakarta magát, ráadásul az Alaptörvény szerint a kisbabának joga van a gondoskodáshoz, amibe az anyatejes táplálás is beletartozik, a dolgozó állítása szerint azt felelte: „De hát itt emberek esznek!”, és arra is hivatkozott, hogy a házirend tiltja a szoptatást.
A nő végül elhagyta az épületet, és beült az autójába, ám miután végigolvasta a hivatkozott házirendet – amelyben szerinte szó sincs a szoptatásról –, visszament, és kérte a panaszkönyvet. Ám meg nem kapta, a férfi ugyanis nem találta. Felhívott azonban valakit, akivel aztán az anya is beszélt; azt feltételezi, hogy a főnöke lehetett. „Elmondtam a vonal túloldalán levő női hangnak, hogy teljesen diszkréten, elfordulva, fedetlen testrészt nem hagyva szoptattam, amikor kiküldtek, erre ő elnézést kért. Így végül az elő nem került panaszkönyvet sem feszegettem tovább.”
Végül mégsem maradt az étteremben, mert állítása szerint ezután egy másik ott dolgozó ment oda hozzá azzal, hogy ha legközelebb betér hozzájuk, etesse meg a babáját a mosdóban. „Még fél óráig remegtem utána. Egyrészt legközelebb egyhamar nem lesz, másrészt nem vagyok hajlandó egy wc-n ülve etetni a kisbabámat, én magam sem a wc-n ülve szoktam enni, és szerintem mások sem!” – tette hozzá.
Az esetet ismertetve a Másállapotot a Szülészetben azt írta: „Hiszünk abban, hogy hibázni szabad, és bízunk abban, hogy egy ilyen sokak által kedvelt étterem, amely magát barátságosnak, családiasnak nevezi, képes az emberi jogokat tiszteletben tartva, valóban családbarát szemlélettel fogadni a kisgyermekkel érkezőket. A hely története, lokációja, a gyermekvasút és a játszótér közelsége mind azt üzenik a szülők számára, hogy ez az a hely, ahol tiszteletteljes és barátságos fogadtatással találkozhatnak majd. Egy évszakban sem elfogadható, de télen még zordabb ez a bánásmód egy kisbabával érkező számára.”
Azt is összefoglalták a nyílt levélben, mi az, amit minden intézménynek, minden pincérnek és minden embernek fontos tudnia 2025-ben a nyilvános szoptatásról. Jelezték:
Szoptatni szabad ott és akkor, amikor és ahol a baba és az anya igénylik. A szoptatásbarát hozzáállás nem pluszszolgáltatás, hanem minimumkövetelmény, hiszen anya és babája ugyanúgy tagjai a társadalomnak, mint a nem szoptató emberek, így kell, hogy legyen helyük a közös tereinkben.
„A szoptatás- és családbarát működés alapfeltétele önmagában nemcsak a baba-mama szoba, hanem annak elismerése, hogy az anya képes döntést hozni a szoptatás helyéről és idejéről. A mosdó még baba-mama szobának sem felel meg, és amúgy az sem lehet elvárás, hogy az anya elrejtse a szoptatás tényét.”
Nyáron a Magyar Zene Házában történt hasonló esetről számolt be a mozgalom:
