A NeurIPS a gépi tanulás és mesterséges intelligencia világ vezető tudományos konferenciája. Több tízezer cikkel jelentkeznek erre évről évre kutatóműhelyek a világ minden pontjáról, óriási presztízst jelent, ha nagyon komoly, több körös szűrő után meghívják ide valamelyiket.
Hatalmas siker, hogy idén a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet AI csoportja is bekerült a most San Diegoban rendezett eseményre, méghozzá az egyik kiemelt kategóriába. A szakmai zsűri a beérkező cikkek közül ugyanis a top 3% közé – az úgynevezett Spotlight programba – választotta be a magyar kutatók dolgozatát. Ez azt jelenti, hogy a Meta, a Google, és a többi vezető IT-cég, valamint a terület tudományos elitje előtt mutathatta be múlt héten az eredményeit Christ Miranda Anna, Csiszárik Adrián, Becsó Gergely és Varga Dániel.
A magyar kutatócsapat a NeurIPS 2025-ön
Facebook / Hun-Ren Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
Hogy miről is szól a cikk, arra visszatérünk, de ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy a csapat egyik tagja, Miranda még nincs 20 éves. A komoly konferencián valószínűleg ő a legfiatalabb meghívott kutató. Tavaly érettségizett a Fazekasban, most már a University of California (UC Berkeley) egyetem hallgatója.
A konferencia helyszínén szakított időt arra, hogy mentorával, Csiszárik Adriánnal videós hívásban beszélgessünk.
Valami átkattant
„A családomban senki nem foglalkozott matematikával vagy bármilyen természettudományos területtel” – kezdi Miranda, amikor a matekos indíttatásról kérdezem. „Már nagyon kis koromban a nagypapám sakkozni tanított. Kezdetben sakkversenyekre jártam. Másodikos koromban viszont a tanító néni kérdezte, hogy van egy matekverseny, van-e kedvem elmenni. Elmentem, jól sikerült. És onnantól jobban kezdett érdekelni a matek, mint a sakk. Valami átkattant.”
Tizenkét éves korában (hatodik után) került a Fazekas matektagozatára, onnan továbbra is állandóan járt versenyekre. Tizedik elején viszont kapott egy iskolai feladatot, egy a matematikához kapcsolódó tudományterületről kellett írnia. Mivel már akkor érdekelte a mesterséges intelligencia, ezt választotta. Ennek nyomán találkozott az ELTE oktatójával, és a Rényi Intézet munkatárásával, Csiszárik Adriánnal.
Christ Miranda Anna
HVG
„Egy közös ismerősünk kért meg arra, hogy beszélgessek el egy nagyon lelkes diákkal, aki nagyon érdeklődik az AI iránt. Nem gondoltam, hogy ez egy ennyire hosszú távú kutatási együttműködéssé fog fejlődni” – meséli erről Adrián, aki onnantól Miranda mentora, mára pedig munkatársa lett. Mirandát ugyanis az amerikai egyetemi tanulmányai előtti időszakra, még középiskolás diákként felvették a Rényi Intézetbe, így lett az intézetben működő Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium csoport munkatársa. Mirandánál pedig – mint mondja – egy hasonló átkattanás történt, a matekversenyek világától az AI-ra, mint annak idején a sakkról a matekra.
A kutatás nem áll le egy érettségi kedvéért
Miranda a tavalyi szóbeli érettségi előtti éjszakán nem a történelem vagy a magyar tételeket olvasgatta, hanem akkor véglegesítették a rényis kutatótársaival az azóta nagy karriert befutott AI-cikket. „Egy kutatás hosszú, maratoni, kalandozós folyamat, ami nem áll meg az érettségi kedvéért. Már nagyon közeledett a cikk leadási határideje, ezért este tizenegykor még az irodában ültünk, csináltuk az ábrákat, és csiszoltuk a szöveget, reggel mentem szóbelizni. De engem a kutatás mindig feltölt, nem éreztem, hogy nagyon fáradt lettem volna másnap. Valamilyen szinten ezt egyfajta hobbinak tartom.”
Adrián szerint ez azért több mint hobbi, inkább az elhivatottság jut eszébe. „Ezt mutatja Miranda érettségije is. Mások azon izgultak, hogy mi lesz a holnapi vizsgán, és ez természetes, tudom, hogy ő is izgult, de fontosabb volt számára, hogy az a cikk a határidőre elkészüljön és amennyire lehet, tökéletes legyen.”
Egyébként addigra már kiderült, hogy Mirandát felvették a Kaliforniai Egyetemre, a Berkeley-re. A mostani konferencián is már, mint a University of California hallgatója vesz részt.
Az AI egy fekete doboz
Na, de miről is szól ez a nagy karriert befutott cikk? Azt kérem beszélgetőtársaimtól, hogy próbálják meg elmagyarázni annak lényegét úgy, hogy laikusként is megértsem.
„Valamilyen módszerrel betanítják az AI-modelleket, de miközben azok betanulnak, és aztán, amikor használjuk ezeket, egyáltalán nem kontrolláljuk, mi történik bennük. Mondhatni ez egy fekete doboz. A nagy nyelvi modellek – leegyszerűsítve – úgy működnek, hogy megtanulják megjósolni a következő szót. De miközben ezt megtanulják, valahogy a világ összefüggései eltárolódnak ebben a fekete dobozban. Ez az, amit nem értünk szinte egyáltalán: mi történik igazából ott bent? Hogyan képeződik le a világ ebben a fekete dobozban?” – kezdi Adrián.
Hun-Ren Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
Erre a problémára (az AI interpretálhatóságának a kutatására) egy külön tudományterület alakult ki az utóbbi időben. Mondhatni,
alkotott az emberiség egy technológiát, de nem tudja, hogy az hogyan működik, és erre most van egy tudomány, hogy ezt kitalálja.
Mint Mirandáék mondják, ez egy izgalmas dolog, mert ha megértenénk, mi is történik a fekete doboz belsejében, akkor jobb, biztonságosabb modelleket tudnánk csinálni. Most ugyanis egy csomó kétség, félelem veszi ezeket körül.
Az összefüggések összefüggése
A magyar cikk e tudományterület egy részkérdést válaszolja meg. „Vannak a nagy nyelvi modellek, például a ChatGPT, amiknek a belső világmodellje úgynevezett relációkon keresztül tanul meg összefüggéseket a világból. Például ilyen könnyű összefüggés, hogy Michael Jordan kosárlabdázik, vagy hogy a szusi egy japán étel. Azt vizsgáltuk, hogyan strukturálódnak ezek a relációk a nagy nyelvi modellekben” – magyarázza Miranda is.
„Egyesével ezek a relációk viszonylag könnyen nyakon csíphetők. Azt már nagyjából tudjuk, hogy az AI, ami az egész internetet elolvasta, valahogy leképezi a világot, azt is tudjuk, hogy hol és hogy tárolja az ilyen relációkat. Mi azt néztük meg, hogy ha nem önmagában vizsgáljuk ezeket a relációkat, hanem veszünk egyszerre sokat, akkor azok milyen kapcsolatban vannak egymással. Röviden, hogy a világ relációi együtt hogyan képeződnek le az AI-modell mesterséges agyában” – teszi hozzá Adrián.
Csiszárik Adrián
HVG
Még matematikusabban fogalmazva: „Az egyedi relációk egyszerű függvénnyel modellezhetők. Az volt a kérdésünk, hogy találunk-e egy olyan matematikai függvényt, ami kollektíven, az összes relációt meg tudja határozni.”
Hogyan tovább, Miranda?
A NeurIPS történetében egyébként korábban összesen egy magyar cikk szerepelt, abban a 2021-es kutatásban is Adrián volt az egyik szerző. „Illetve elég sok magyar van itt, de ezek a magyarok már mind külföldön dolgoznak, többek közt a Google-nél, a Meta-nál.”
Miranda most a Berkeley computer science szak hallgatója, ez még négy évig tart.
„Most nagy esélyt látok rá, hogy itt le is doktoráljak” – mondja a terveiről. Ettől függetlenül most is benne van két nagy kutatásban. Az egyik az AI orvosi alkalmazásait vizsgálja, de folytatja az AI működösével kapcsolatos „elméletibb” kutatást is. Ezeket már Amerikában, a Berkeley hallgatójaként.
Azért haza is jár. Januárban Budapesten, az MTA-n fog előadni az akadémia 200 éves jubileumi sorozata keretében. A „mesterséges intelligencia matematikus szemmel” témában ő tartja az MTA matematikai osztályának fenntartott januári hónap nyitóelőadását.
Nyitókép: Christ Miranda Anna és Csiszárik Adrián NeurIPS 2025-ön. Fotó: Rényi Intézet
