Bár nem indított el általános alkoholfogyasztási hullámot Magyarországon a koronavírus-járvány, de rávilágított arra, hogy bizonyos társadalmi csoportokban jelentősen többet ittak – derül ki egy most megjelent magyar kutatásból.
Az országosan reprezentatív, ezerfős vizsgálatot 2021 júniusában végezték, az összegző tanulmányt nemrég publikálták a Studies of Agricultural Economics folyóiratban, szerzői Bakucs Zoltán (KRTK, Óbudai Egyetem), Benedek Zsófia (KRTK), Fertő Imre (KRTK, Corvinus, CZU) és Fogarasi József (Óbudai Egyetem, PKE).
A Corvinus Egyetem közleménye szerint a kutatók azt találták, hogy bár mindössze a magyar felnőttek 3 százaléka számolt be fogyasztásának növekedéséről, 8 százalékuk csökkenésről, ez az összkép azonban elfedi a lényeges különbségeket.
A válaszadók több mint fele, 53 százaléka egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, a rendszeresen ivók többsége pedig a koronavírus-járvány alatt sem változtatott szokásain. Az eredmények alapján
a legtöbb alkoholt a fiatalok és a férfiak fogyasztották, de a mennyiség növelésében mások voltak a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok: a növekvő anyagi gondokkal küzdők, az idősek, a nők, a 14 év alatti gyermeket nevelők és a vezetők.
A gyermekes háztartásoknál kettős hatás érvényesült: bár összességében ritkábban isznak a szülők, de azok, akik fogyasztanak alkoholt, a stresszhelyzetben az átlagnál nagyobb valószínűséggel növelték annak mennyiségét.
A tanulmány az emberek értékrendszerét is vizsgálta, eszerint
a túlzott fogyasztás legerősebb előrejelzője a „hatalom" – a státusz, befolyás és kontroll iránti motiváció – lett.
A kutatók szerint ez arra utal, hogy a státuszhoz kötődő ivási rituálék mélyen beágyazódtak a mindennapi, különösen a szakmai életbe feszültségoldás vagy a státuszuk megerősítése céljából.
Hasonlóan erős magyarázó tényező volt a pénzügyi stressz; azok, akik a járvány alatt romló anyagi helyzetről számoltak be, jóval nagyobb eséllyel ittak többet.
Ezzel szemben a teljesítményorientált válaszadók inkább visszafogták vagy stabilan tartották fogyasztásukat, számukra a produktivitás, a fókusz és a célok elérése fontosabbnak bizonyult, mint az alkohol megküzdési eszközként. Meglepő eredmény, hogy a hedonista értékek szintén enyhén csökkentették az ivás esélyét – ritkábban, de tudatosabban ittak, minőségi italokat választva.
A pénzügyi gondokkal küzdő családok, szülők támogatása közvetve alkoholpolitikai eszköznek is tekinthető. Ha csökken a gazdasági stressz, kisebb az esély arra, hogy az emberek az alkoholhoz forduljanak. A hagyományos, demográfiára vagy gazdasági tényezőkre építő alkoholpolitikai eszköztár ugyanis – például az adóemelés, a hozzáférés korlátozása vagy az általános felvilágosítás – önmagában nem elég. Az eredményes beavatkozásoknak figyelembe kell venniük az eltérő érték- és motivációs mintázatokat is
– mondta el Fertő Imre, az ELTE Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, a Corvinus egyetemi tanára, a tanulmány egyik szerzője, aki szerint a státuszorientált csoportoknál például a mértékletességet érdemes bemutatni a professzionalizmus, a felelősségteljes vezetés és az önkontroll jeleként. A teljesítményorientáltaknál a fizikai és mentális teljesítmény megőrzése lehet a kulcsüzenet, míg a hedonisták számára alternatív élményforrások – kulturális, gasztronómiai vagy rekreációs programok – csökkenthetik a stresszivást.
Hasonlóan fontos a munkahelyi kultúra átalakítása, ugyanis sok szakmai közegben ma is erős a státuszhoz kötődő ivás normája; a kutatók szerint az alkoholmentes networking események, prémium alkoholmentes italok és a vezetők példamutatása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a társas siker ne automatikusan az iváshoz kapcsolódjon.
