Komplex gondolatmenettel reagált pénteken Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a 2025-ös évre vonatkozó előzetes születésszámra, amely a mérések kezdete – tehát 1949 – óta a legalacsonyabb.
Csupán 72 ezer gyerek született tavaly, ami egészen megdöbbentő visszaesés, még ahhoz képest is, amit az évtized elején láttunk. A gyerekvállalási kedv már majdnem visszazuhant a 2010 környéki szintjére, a demográfiai statisztika annak ellenére tragikus, hogy a halálesetek száma 52 éve nem volt ennyire alacsony.
A korábban elképzelhetetlen mélypontra lehetett számítani, mivel a születésszám már jó ideje csökken, ugyanakkor a romlás üteme meglepő volt. Néhány évvel ezelőtt még az is rossz évnek számított, amikor 90 ezernél kevesebben születtek, tavaly ez a szám 72 ezer volt. Hankó rögtön meg is magyarázza miért, péntek reggel közzétett videóját úgy kezdi: „Az ukrajnai háború kitörése óta minden európai országban csökken a születések száma.” Ezt követően viszont már pozitívum jön, hiszen míg Magyarországon 7,1 százalékkal csökkent 2024-hez képest a születésszám, „a magyarok és a magyar kormány háborúellenes és a magyar családok biztonságát szolgáló családbarát támogatásának eredményét mutatja, hogy a háborúhoz földrajzilag közelebb lévő visegrádi négy és balti országokban a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek” – fogalmaz.
Ezután kiderül az is, hogy az Európai Unióban ugyan a termékenységi arányszám (azaz, hogy egy nő életében hány gyermeket szül) magasabb, mint a magyarországi 1,31-es tavalyi mutató, a hanyatló nyugaton minden negyedik gyermek bevándorló anyától születik. Ezzel szemben Magyarországot a magyarok megtartják magyar országnak.
Ezért fontos az előbb említett, 1,31-es termékenységi arányszám, ami az EU migrációmentes, azaz őshonos édesanyák alapján számolt termékenységi arányszám az átlagnál – ami 1,27 volt –, még a háborús fenyegetettség miatti visszaesés ellenére is magasabb
– magyarázza a miniszter.
Hankó ezután még arra is rávilágít, hogy az 1995-ös Bokros-csomagnak köszönhetően 344 ezer szülőképes korú édesanya hiányzik az országból, a születésszám nyilván ezért is alacsonyabb.
Majd újabb jó hírek következnek: a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésével „családbarát fordulat következett be”, aminek következtében 200 ezerrel több gyerek született az elmúlt 16 évben, mint született volna egyébként.
Utóbbit már Orbán Viktor is említette, sőt ő hozzátette azt is, „hogyha egyszer valaha a Jóisten előtt számot kell adnom arról, hogy mit csináltam, akkor ezt fogom mentségemre felhozni első helyen” – merész kijelentés, korábban be is mutattuk, hogy lehet nem járna jól a miniszterelnök, ha ezzel védekezne a mindenható előtt:
Megpróbáltuk kiszámolni, mire alapozza azt a bemondását Orbán Viktor, hogy a kormány miatt 200 ezerrel több gyerek született. A statisztika teljes kifacsarására van ehhez szükség, miközben a születésszám történelmi mélyponton van, a gyermekvállalási kedv pedig kisebb, mint 2008-ban volt.
Hankó videóját azzal zárja, hogy búslakodásra azért sincs okunk, mert egyrészt 2025 utolsó harmadában 13 százalékkal nőtt a házasságkötések száma – „ami a gyermekvállalás előszobája” – illetve egyre több várandóst regisztrálnak, ami trendfordulót vetít előre 2026-ra.
A születésszámokhoz kapcsolódó elkeserítőt tény, hogy 2025 az az év, amikor Magyarország népessége újra 9,5 millió fő alá csökkent, 1952 óta először. Ez pedig nem csak a statisztikák miatt fontos: a munkaerőpiacot, a nyugdíjrendszert és az iskolarendszert is hatalmas kihívások elé állítja az, amilyen változások történnek a népességszámban. A politikusoknak pedig – és ebben legalább nagy a hasonlóság a kormánypártiak és az ellenzékiek között – nincsenek igazi válaszaik arra, mit lehetne egy ilyen helyzettel kezdeni.
9,5 millió fő alá csökkent a lakosságszám. A politikusok a tízmilliós Magyarország álmát kergetik pártállástól függetlenül, eközben kevésbé figyelnek azokra a problémákra, amelyeket a lakosságszám megállíthatatlan csökkenése okoz.
Nyitóképünk illusztráció, fotó: Túry Gergely