Néhány hónap, és 9,5 millió fő alá esik Magyarország népessége, oda, ahol legutóbb 1952-ben volt. Sokat lehet arról vitatkozni, hogy ez tragikus dolog-e vagy egyáltalán nem a lakosságszám mutatja, milyen egy ország állapota. Ám az, hogy egyre kevesebben élünk itt, új kihívások sorát adja.
Amikor a világ legfejlettebb országai közül elsőként Japán szembesült azzal, hogy nemcsak egyszerűen lassul a népességszám növekedése, hanem csökkenni is kezdett a lakosság száma, akkor az egész furcsa módon még segítette is az ottani politikusokat. Ugyanis hiába volt épp gazdasági világválság (2009-ben történt ez), az egy főre jutó GDP statisztikáját szépítette az, hogy a gazdasági összterméket kisebb számmal kellett elosztani. Nyilván egy ilyen matekozás csak nagyon rövid ideig javítja a számokat, most már a japán politikusok is kongatják a vészharangot – nemrégiben derült ki, 2024 volt sorozatban a 16. év, amikor csökkent a lakosságszám, egy év alatt most már rekordot jelentő 908 ezer fővel –, és 2030-at határozták meg végső kritikus határidőnek, amíg meg kell(ene) fordítani a tendenciát.
Mi, magyarok ilyen szinten még nem tartunk, de már nálunk is sorra dőlnek a negatív rekordok: amíg korábban már az egy rossz év volt a demográfiában, amikor nem született 90 ezer gyerek, idén komoly az esély arra, hogy a 75 ezret sem fogja elérni a születésszám. Valószínűleg idén ősszel jön el a pillanat, amikor Magyarország népessége 9,5 millió fő alá csökken, 1952 óta először.
A nemzethalált vizionáló politikusok ilyenkor szoktak az olyan fenyegető jövőképekkel dobálózni, mint hogy elfogy a magyar (vagy a japán), vagy egy fokkal tárgyilagosabban felidézni a statisztikát, hogy a mostani folyamatok alapján 2100-ra valamivel több, mint 7 millió fős lesz Magyarország.
A KSH tavalyi elemzésében a 2030-2040-es évek fordulójára teszi azt az időpontot, amikor 9 millió alá eshet az ország lakosságra, 2050-re 8,4-8,7 milliós létszámot prognosztizál a hivatal, a 2060-as évekre ez 8 millió alá eshet.
Amikor ilyen távoli dátumrokól van szó, akkor úgy tűnhet, mint ha ez majd az akkor élők problémája lenne, amivel nekünk nincs sok dolgunk. Pedig a demográfiai válság már rövid távon nagyon komoly bajokat okozhat, egy-két kormányzati ciklus múlva akárki is lesz hatalmon, nem úszhatja meg, hogy ezekkel kezdjen valamit.
Sokat lehet arról vitatkozni, hogy ez tragikus dolog-e vagy egyáltalán nem a lakosságszám mutatja, milyen egy ország állapota.
