Korábban elképzelhetetlen mélypontra került 2025-ben a magyar születésszám – derült ki most, amikor a KSH közzétette az éves adatait. Azt lehetett sejteni, hogy olyan alacsony szám érkezik, amilyet nem láttunk soha, amióta csak 1949-ben elkezdték vezetni ezt a statisztikát, de az még így is meglepő volt, mennyire gyors ütemben zuhan a születésszám.
Még pár éve is az számított a demográfiában rossz évnek, amikor 90 ezernél kevesebben születtek, 2025-ben ez a szám 72 ezer volt.
Eközben 124 200 magyar halt meg 2025-ben. A KSH továbbá úgy számol, hogy kétezerrel többen vándoroltak be az országba, mint ahányan elmentek innen, így
Magyarország lakossága 2026 első napjára 9 millió 489 ezer főre csökkent.
A születésszámban nem is a csökkenés az igazán drámai, hanem annak tempója. Már a 2022-es adat (88 491 születés) is történelmi mélypontot jelentett, ahhoz képest tudott a szám 2023-ban 85 ezerre esni, 2024-ben 77,5 ezerre, 2025-ben pedig még tovább.
[Furcsa lehet a sok feltűnően kerek szám – ennek az az oka, hogy a KSH az év végi demográfiai számokat először mindig százasra kerekítve adja meg, a következő pár hónapban pontosítják ezt a precíz adatra – a szerk.]
Erre lehetne azt mondani: egyre kevesebben élünk az országban, természetes, hogy kevesebb gyerek is születik most. Csakhogy lakosságarányosan nézve is történelmi mélypontra zuhant a születésszám. Eddig a 2024-es adat volt a legkisebb – ezer főre 8,1 születés jutott akkor –, most már csak 7,6.
Tovább esett a termékenységi arányszám is, 1,31-re. Ez jelzi azt, hogy egy nő átlagosan hány gyereket szül élete során, és 2014–2021 között valóban hatalmas fordulatot mutatott: a korábbi történelmi mélypontjáról visszafordulva évtizedek óta nem látott magas szintre került akkor. Csakhogy az elmúlt négy évben ismét csökken, mostanra pedig alig valamivel van már csak a 2010–2011-es mélypontja fölött.
Ez volt az, amire hivatkozva Orbán Viktor ötszörös miniszterelnök még január elején is azzal büszkélkedett, hogy a kormány családpolitikájának köszönhetően született sokkal több gyerek, mint korábban. A politikus ezt a statisztika szándékos félreértelmezésével hozhatta ki – hogy pontosan miként, azt itt mutattuk be –, pedig tényleg volna értelme azon gondolkodni, hogy mi történt.
A változásban minden bizonnyal nagy szerepe volt annak, hogy a 2008-as válság után sokan halasztották el a gyerekvállalást, akár egészen a 2010-es évtized közepéig. Majd 2015–2021 között az állami támogatások miatt több pár előrehozhatta olyan gyerekek vállalását, akiknek a megszületését alapesetben kicsit későbbre tervezhették volna. Tehát egyre inkább úgy néz ki, hogy nem több gyereket akartak az emberek, hanem az időzítést tudta a gazdaság befolyásolni.
Azt szociológiai kutatás is alátámasztja, hogy az elmúlt évtizedekben a különböző kormányok politikái az első gyerek vállalását nem nagyon tudták befolyásolni, legfeljebb abban volt hatásuk, hogy a kétgyerekes szülők vállaljanak-e harmadik gyereket. Azt pedig mi mutattuk be korábban, hogy Közép- és Kelet-Európában a demográfiai trendek lassan hetven éve együtt mozognak minden országban, vagyis sokkal több múlik a társadalmi és kulturális folyamatokon, mint a politikán.
A demográfiai statisztikában a halálozási szám már negyedik éve csökken, és itt is van egy több évtizede nem látott adat.
A mostani 124 200-as halálozási mutató 1973 óta a legalacsonyabb, a lakosságarányos szám pedig – ezer főre 13,1 halálozás – az elmúlt kilenc év legjobbja.
Nyilván nem arról van szó, hogy a magyar egészségügy hirtelen javult volna egy nagyot, sőt, az OECD jelentése szerint kimondottan rossz a helyzet. A kevesebb haláleset mögött a szezonális betegségek ingadozása mellett egy olyan tényező látszik, amely fontos magyarázat lehet: 2020-ban és 2021-ben nagyon sok olyan idős ember halt meg, aki a járvány nélkül nagyjából mostanáig élhetett volna, így viszont nyilván nem tudja rontani a 2025-ös halálozási számot.
Még egy elkeserítő tény: 2025 az az év, amikor Magyarország népessége újra 9,5 millió fő alá csökkent, 1952 óta először. Ez pedig nem csak a statisztikák miatt fontos: a munkaerőpiacot, a nyugdíjrendszert és az iskolarendszert is hatalmas kihívások elé állítja az, amilyen változások történnek a népességszámban. A politikusoknak pedig – és ebben legalább nagy a hasonlóság a kormánypártiak és az ellenzékiek között – nincsenek igazi válaszaik arra, mit lehetne egy ilyen helyzettel kezdeni.
https://hvg.hu/gazdasag/20260105_orban-demografia-szuletes-200-ezer-gyerek
