Az amerikai elnök továbbra sem tett le a meggyőződéséről, hogy jár neki egy Nobel-békedíj, és nem hagyta szó nélkül, hogy idén sem kapta meg, nagyvonalúan figyelmen kívül hagyva, hogy történetesen idén indított háborút Irán ellen. Donald Trump „szégyenletesnek és kínosnak” nevezte a döntést, hogy a díjat Navi Pillaynek, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) volt bírájának ítélték oda.
A pénteki bejelentés után néhány órával Trump egy választási gyűlésen kijelentette, hogy „soha nem hallott” erről a „rejtélyes személyről”. Hozzátette, hogy a döntés „kitörölhetetlen folt Norvégia hírnevén”, és „nem fogjuk elfelejteni”.
Az amerikai elnök tavaly is fel volt háborodva, hogy a Nobel-békedíjat a venezuelai ellenzéki vezetőnek, María Corina Machadónak ítélték oda. Akkor Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök el is magyarázta Trumpnak, hogy a díj odaítéléséről egy Norvégiában működő független bizottság dönt, nem pedig a norvég kormány. Úgy tűnik, ez az információ elsikkadt valahol Trump fejében, aki a New York állambeli Syracuse-ban tartott választási gyűlésen hangoztatta ismét, hogy nyolc háborút zárt le, és még kettőt készül megnyerni.
Donald Trump amerikai elnök szinte naponta dicsekszik el azzal, hogy beiktatása óta nyolc háborút fejezett be, s keményen dolgozik azon, hogy a kilencediknek, az orosz–ukránnak is véget vessen. Csak remélni lehet, hogy az orosz agresszió ügyében valóban eredményes lesz, mert a listán szereplő nyolc konfliktus közül több már kiújult, s olyan is akad, amely valójában nem is jutott el fegyveres összecsapásig.
„A Nobel-békedíjat örökre hiteltelenné tette egy maroknyi radikális ideológus, aki a demokrácia ellen van, és valójában a civilizáció ellensége” – mondta az elnök.
Januárban a tavalyi díjazott Machado egy Fehér Házban tartott találkozó alkalmával átadta az érmét Trumpnak, ami szerinte annak elismerése volt, hogy az elnök elkötelezett hazája szabadsága iránt. Trump akkor a közösségi médiában kijelentette, hogy ez a lépés „a kölcsönös tisztelet csodálatos gesztusa” volt. A Nobel-bizottság később tisztázta, hogy a díj nem átruházható.
A Nobel-bizottság döntése ezúttal nemcsak kritikát váltott ki Washingtonban, hanem konkrét intézkedések is követték. Az amerikai kormányzat ugyanis szankciókat szabott ki Nemzetközi Büntetőbíróságra, mindössze néhány órával azután, hogy Pillay elnyerte a Nobel-békedíjat.
A Trump-kormányzat régóta ellenségesen viszonyul a 2002-ben háborús bűnök, emberiség elleni bűnök és népirtások ügyében eljáró bírósághoz, és már korábban is vezetett be szankciókat az ügyészei és bírái ellen. A mostani lépés ennél jóval tovább megy, mivel azokat a vállalatokat is büntetné, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak a bíróságnak.
„Betiltjuk az ügyleteket ezzel a törvénytelen bírósággal, elvágjuk a forrásait, és megbénítjuk működőképességét” – jelentette ki az amerikai külügyminiszter.
