„Mindenre nyitott vagyok!” – na, ez az, amit véletlenül se mondjon állásinterjún
A fehérgalléros munkavállalók több mint egy év alatt találnak új állásra, de ezért nem csak a gazdasági helyzet és a körülmények okolhatók.
Nyíltan vállalni, hogy valaki online keresi a szerelmet, mára teljesen elfogadott és természetes. Aki munkát keres ugyanígy, azzal a különbséggel, hogy az „open to love” helyett „open to work” áll a LinkedIn-profilja alatt, vajon az már kétségbeesett, szánni való?
Az open to work jelensége megosztja a munkavállalókat és a munkaközvetítőket a karrierközpontú közösségi oldalon. Egyesek szerint a munkanélküliség nyílt felvállalása nem más, mint könyörgés a munkáltatók felé, míg mások szerint rendkívüli bátorságra vall. Sok munkaerő-toborzó attól tart, hogy a munkakeresésnek ez az új módja csökkenti a munkájuk értékét. De mi az open to work lényege, és hogyan alakítja át a munkakeresés pszichológiáját?
2020-ban, a Covid-járvány első szakaszában emberek milliói vesztették el az állásukat világszerte. Ennek nyomán vezette be a LinkedIn az open to work nevű funkcióját, gördülékenyebbé téve az álláskeresést. Az open to work (nyitott a munkára) egy zöld színű jelvény, ami közvetlenül a profil alatt jelenik meg aktiválás után. A LinkedIn saját megfogalmazása szerint: „Az #OpenToWork funkcióval tudathatjuk a munkaerő-toborzókkal és a linkedines ismeretségi körünkkel, hogy nyitottak vagyunk az új álláslehetőségekre.” Azaz a munkavállaló már nem feltétlenül küldi el az önéletrajzát ötven cégnek, és várja türelmesen a válaszokat, hanem kiírja a profilja alá egy zöld keretben, hogy munkát keres, amivel időt és energiát spórolhat.
Ezen felül eldöntheti, hogy nyilvánossá teszi a jelvényt, azaz az ismerősei is tudni fogják, hogy munkát keres, vagy inkább privát módra állítja, így csak a munkaerő-közvetítők előtt lesz ismert a helyzete.
A LinkedIn nem árulja el, hogy hány állásajánlat származott a jelvény nyílt használatából, azonban a mért adatok alapján azt tapasztalták, hogy azok a felhasználók, akik nyilvánosra állították a címkét, 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel kaptak üzenetet toborzóktól, és 20 százalékkal nagyobb valószínűséggel a LinkedIn-közösségtől. Arról nem ejt szót a közösségi oldal közleménye, de borítékolható, hogy a zöld jelvény a profilokat átfésülő mesterséges intelligencia számára is láthatóbbá teheti a potenciális munkavállalót.
LinkedIn
Az open to work jelvényt ma 33 millió linkedinező használja aktívan. A német felhasználók körében különös népszerűségnek örvend, odaát egy külön közösség is szerveződött e köré Opentowork: Die Community (DACH) néven. Mindez nem véletlen. Németország gazdasága és munkaerőpiaca különösen megszenvedte a világjárványt, és annak következményeit, a német munkanélküliségi ráta 2026 szeptemberében 6,4 százalékon stagnált, a munkanélküliek száma 3 millió fölé emelkedett.
„Lehet, hogy a LinkedIn open to work funkciója is hasonló utat fog bejárni, mint a társkereső oldalak. Az én generációmban a társkereső oldal kifejezetten arról szólt, hogy aki nem talál normál úton társat, az – szegény – társkeresőn próbálkozik. Ezzel szemben a mai fiatal generációnak ez már alapvető fóruma – mondja a HVG-nek Porkoláb-Minarik Annamária szervezetfejlesztő, klinikai szakpszichológus. – Nem mernék jóslatokba belemenni, de ha megnézzük, milyen evolúción mentek keresztül az online társkeresők, akkor lehet, hogy a LinkedIn is hasonlón esik át.”
A LinkedIn már ma is a hazai üzleti világ jelentős fóruma. Sok munkáltató folyamatosan figyeli a közösségi oldalt, ott is aktívan keresi az új alkalmazottakat. Porkoláb-Minarik Annamária munkaerő-toborzással foglalkozó szakemberként számos LinkedIn-üzenetet kap állással vagy üzleti ajánlatokkal kapcsolatban. Ő úgy látja, a LinkedIn ebben egyre erősebb. „Az utóbbi pár évben érezhetően munkaerő-toborzó (recruiting) funkciója is lett az oldalnak, tehát egy jobb álláshoz, kedvezőbb üzleti lehetőségekhez vezető felületévé vált. Szerintem éppen azért hozták létre az open to work funkciót, hogy a networking, azaz a kapcsolatépítés részét jobban megtámogassák” – fogalmaz a szakpszichológus.
A magyar dolgozók csaknem fele állást váltana, de ez egyre hosszabb időbe telik
A váltásnál mérlegelt szempontok között még az eddigieknél is fontosabbá vált a fizetés.
Bár egyre több munkakereső írja a profilja alá, hogy „nyitott a munkára”, közel sem mindenki nyitott az új ötletre. Nolan Church, a Google korábbi toborzója, a FairComp fizetési adatokkal foglalkozó cég vezérigazgatója a CNBC-nek adott interjúban az open to work címke használatát óriási red flagnek (figyelmeztető jelnek) nevezte. Elmondása szerint
a toborzásban létezik egy közhely, miszerint a jó szakember nem keres állást.
Ha mégis, ráadásul ezt nyíltan teszi, azt az érzetet keltheti a munkaadókban, hogy kétségbeesett és reményvesztett. Noam Nisand izraeli toborzó arról beszélt, hogy ha open to work jelzést lát valaki profilján, az a benyomása támad, hogy az illetőnek gondjai akadnak a munkakereséssel, és elkeseredett. Auth Szilvia fejvadász és karrierstratéga pedig úgy látja, az open to work megölte a fejvadászat izgalmas, nyomozós oldalát, és digitális toborzássá degradálta.
Porkoláb-Minarik Annamária szerint azonban a kérdés ennél jóval összetettebb. „Nagyon sok olyan élethelyzet lehet, amikor valaki kiesik a munkaerőpiacról: gyermekvállalás, betegség, költözés, az addigi munkahely megszűnése vagy karrierváltás. Az emberek ugyanakkor hajlamosak a saját feltételezéseik szerint értelmezni mások helyzetét, miközben a valós körülményeket nem ismerik.
Az, hogy valaki nyitott egy új álláslehetőségre, semmit nem mond el a szakmai értékéről, kompetenciáiról.
– fogalmaz a szakember. Más munkaerő-közvetítők is kifejezetten hasznosnak tartják a jelvény használatát, mert így kevesebbet kell keresgélniük és emailezniük, az algoritmus azonnal a megfelelő jelentkezőkhöz irányítja őket.
Közösségi médiás bejegyzéseik alapján a munkakeresők épp olyan megosztottak a kérdésben, mint a toborzók. Vannak, akik stigmának látják a zöld címke használatát, félnek, hogy rászorultnak tűnnek, és a környezetük lenézi őket, ha ezzel a módszerrel keresnek munkát. Mások viszont bátran vállalják, mert úgy gondolják, az open to work használata bátorságra és erőre vall, és semmi estre sem kell szégyellni.
Porkoláb-Minarik Annamária szerint a jelenség megítélésében lehetnek bizonyos generációs különbségek is. „Például egy pályakezdőnél kifejezetten előnyös lehet a nyílt használat kapcsolatépítés szempontjából, hiszen a megfelelő szakemberek is könnyebben találják így meg. Pályakezdőknél ráadásul sokkal elfogadottabb az a hozzáállás, hogy még nincs munkám, de szeretnék dolgozni, aktívan keresem a lehetőséget, mindez kimondottan pozitív megítélésű lehet. Nekik még nem kell megküzdeniük a sztereotípiával, hogy miért nem dolgoznak” – mutat rá Porkoláb-Minarik Annamária. „Egy tapasztalt szakembernél azonban az emberek hajlamosabbak a sztereotipikus gondolkodásra. Hiszen egy vezető pozíció esetében már felvetődhet a kérdés, hogy egy ilyen magas és szemmel láthatólag megbecsült munkakörben lévő szakember vajon miért van kint az álláspiacon. Holott ennek számos, a szakmaiságtól teljesen független oka lehet.”
A munkaerőpiac és a szervezetfejlesztés területén több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember szerint nem adható általános tanács arra, hogy hazai közegben érdemes-e vállalni LinkedInen a láthatóságot növelő jelvényt. A döntésnek minden esetben egyéni mérlegelésen kell alapulnia, figyelembe véve a célokat, előnyöket és a lehetséges kockázatokat is.
Így válunk alkalmassá az új munkahelyre, miután felmondtak nekünk
Sokan talán nem is gondolnák, de akik átélték, tudják: ha felmondanak nekünk a munkahelyünkön, ugyanúgy gyászfolyamaton kell végigmennünk, mintha kapcsolati veszteség ért volna bennünket.
Nyitókép: fiatal álláskeresők – Fotó: AFP / Tung Ng / EPN
