„Van olyan is, hogy az igazság győz” – mondja az egyik gyerek a Káva Kulturális Műhely hvg360-on most debütáló dokumentumfilmjében. Csak talán nem elégszer. A Káva a maga módszereivel megpróbál változtatni ezen. Erről is szól ez a film.
Schwechtje Mihály Védelem alatt című dokumentumfilmjében három nő sorsán keresztül mutatja be, milyen bitang nehéz az önállósodás annak, akinek sikerült kimenekülnie a bűnszervezetek és emberkereskedők csapdájából. Toszeczky Renáta szociális munkás egy eldugott kistelepülésen vezeti a Baptista Szeretetszolgálat védett házát, heroikus munkát végezve azért, hogy védencei megtalálják a helyüket a mindennapi életben. A hvg360-on a filmet korábban három részben mutattuk be, most a három epizódot egyben közöljük.
Schwechtje Mihály Védelem alatt című dokumentumfilmjében három nő sorsán keresztül mutatja be, milyen bitang nehéz az önállósodás annak, akinek sikerült kimenekülnie a bűnszervezetek és emberkereskedők csapdájából. Toszeczky Renáta szociális munkás egy eldugott kistelepülésen vezeti a Baptista Szeretetszolgálat védett házát, heroikus munkát végezve azért, hogy védencei megtalálják a helyüket a mindennapi életben. A hvg360-on a filmet három részben mutatjuk be, ez sorozatunk befejező része.
Schwechtje Mihály Védelem alatt című dokumentumfilmjében három nő sorsán keresztül mutatja be, milyen bitang nehéz az önállósodás annak, akinek sikerült kimenekülnie a bűnszervezetek és emberkereskedők csapdájából. Toszeczky Renáta szociális munkás egy eldugott kistelepülésen vezeti a Baptista Szeretetszolgálat védett házát, heroikus munkát végezve azért, hogy védencei megtalálják a helyüket a mindennapi életben. A hvg360-on a filmet három részben mutatjuk be.
Schwechtje Mihály Védelem alatt című dokumentumfilmjében három nő sorsán keresztül mutatja be, milyen bitang nehéz az önállósodás annak, akinek sikerült kimenekülnie a bűnszervezetek és emberkereskedők csapdájából. Toszeczky Renáta szociális munkás egy eldugott kistelepülésen vezeti a Baptista Szeretetszolgálat védett házát, heroikus munkát végezve azért, hogy védencei megtalálják a helyüket a mindennapi életben. A hvg360-on a filmet három részben mutatjuk be.
„Soha nem lehet tudni, holnap mi történik” – mondta egyik utolsó interjújában Fábián Juli. Az énekesnő zenésztársai felidézik, milyen volt vele a színpadon a telt házas Müpában. Like a Child harmadik, befejező rész.
Fábián Juli betegsége nem volt titok a zenésztársai előtt, egy ideig mégis keveset tudtak az állapotáról addig, amikor először lett rosszul. Az egyéves leállás után azonban újabb zenei kihívások elé nézett. Like a Child, második rész.
Fábián Juli kreatív gyerek volt, de csak későn fordult az éneklés felé. Utána azonban nem volt megállás, először a kortárs jazzben, majd az igényes popban alkotott maradandót. Az énekesnő halálának évfordulóján a hvg360-on látható a Like a Child című dokumentumfilm első része.
Krasznahorkai László beszél arról, milyen viszonya van a regényei szereplőivel és miért tartja valós figurának például Raszkolnyikovot. A báró hazatér harmadik, befejező rész.
Fiatalon rendkívüli helynek látta Gyulát Krasznahorkai László, most felkeresi élete több emlékezetes helyszínét. Az író elmeséli, hogyan nem lett belőle zenész, és azt is, hogyan találkozott először művei megfilmesítőjével, Tarr Bélával. A báró hazatér, második rész.
Bár szkeptikus a portréfilm készültével kapcsolatban, mégis mesélni kezd Krasznahorkai László. Elmondja, hogyan épül be a valóság regényeibe, de feleleveníti a gyermekkorát és a családi tragédiákat is. A báró hazatér, első rész.
Elhatároztam, hogy meg kell tanulnom a magyar nyelvet és fel kell keresnem a magyar zenészeket – mondja Tcha, aki úgy érezte, ez kell ahhoz, ha igazán meg akar tanulni magyar nótát játszani. A belga hegedűs azt is megosztja, mi hiányzik neki a mai korból. A magyar nóta belga mestere harmadik, befejező rész.
Tcha számára a magyar nóta Mekkája Budapest, felidézi azt a pillanatot, ami megváltoztatta az életét a magyar fővárosban. Majd bepillanthatunk a szintók mostani életébe is Németországban. A magyar nóta belga mestere, második rész.
„A legnagyobb kihívás a magyar nóta” – mondja Tscha, a belga hegedűs, aki a magyar zene szerelmese. Szerinte hiába tudnak jazz-zenészek minden műfajban profin játszani, a magyar nóta varázslata egészen más, azt érezni kell. A magyar nóta belga mestere, első rész.
Hervé hazalátogat Elefántcsontpartra apja halála miatt. Később azonban vissza akar jutni a gyerekéhez Görögországba. Vele tart dokumentumfilmes barátja is, de az úton rendőrök várják őket. Anyaföldek negyedik, befejező rész.
Gyereke születik Hervének, közben egyre többet van úton, ráadásul a menekültek helyzete is változik. Egy váratlan telefonhívás azonban sok mindent megváltoztat. Anyaföldek, harmadik rész.
Hervé elmeséli, hogyan kellett rablók elől menekülnie egy csoportjával, és hogyan kapták el egy másikkal a szerb rendőrök. Közben megismerhetjük, milyen fizikai kihívások elé állít az Európába vezető út. Anyaföldek, második rész.
Hogy tehetsz kedvére a kívülállóknak, miközben a saját néped szenved? – teszi fel a kérdést Athén látképét kémlelve Hervé, az elefántcsontparti férfi. Görögországba menekültként érkezett, de ottragadt, és bűnözőként próbálja fenntartani magát. De hogyan tovább? Anyaföldek, első rész.
Tovább követi egy borneói őslakos falu három tagja azokat a fákat, amelyek a törzsük területeiről származnak. Az illegálisan kitermelt fák egy olyan telepre kerülnek, amelynek már megfelelő minősítése van ahhoz, hogy a tokiói olimpia építkezéseire is szállítson. Az olimpiai törzs második, befejező rész.
Egy borneói őslakos falu három tagja útnak indul, hogy kiderítsék, hova tűnnek a földjeikről a fák. A küldöttek között van egy férfi is, aki korábban a fakitermelő vállalatnak dolgozott, végül börtönbe zárták, amikor tiltakozott a túlzott kitermelés ellen. Útjukat egy dokumentumfilmes stáb követi végig. Az olimpiai törzs, első rész.
