Nem könnyű a nevelőszülők helyzete, hiszen általában olyan gyerekeket vesznek magukhoz, akiknek zaklatott sorsa volt. Felzárkóztatásuk minden nap kemény munka, egyben szép feladat is. Teljes szívvel, első rész.
"Csak legjobb az elég jó" – volt olvasható egy időben az Auguszt-család műhelyében. 150 éves cukrászdája Európában is párját ritkítja, a sikerért már a sokadik generáció dolgozik keményen. Cukrász dinasztiák harmadik, befejező rész.
1885-ben a korszak Jamie Olivere készítette el a dobostortát, amelyet sikere miatt azóta is sokan hamisítanak. Ezt elégelték meg magyar cukrászok és az eredeti receptúra alapján készítették újra a süteményt. A Bergmann-család amúgy is a minőségre esküdött fel, a hagyományokat generációkon keresztül igyekszik átörökíteni. Cukrász dinasztiák, második rész.
A Szamos-család a marcipánjairól lett ismert, de nem volt zökkentőmentes az útjuk a sikerig, a szocialista ipar ugyanis nem ismerte el a cukrászmesterséget. Kiderül az is, hogy melyik még ma is működő cukrászdába tért be egykor Petőfi Sándor. Cukrász dinasztiák, első rész.
A tokaji termelők régóta küzdenek azon, hogy egy világszerte elismerjék a borvidéket. A munka hiába zajlik több évtizede, mindennap újra meg kell dolgozni érte. Folyékony Arany, negyedik, befejező rész.
A felső kategóriába jutni 20 év egy irányba mutató munka - mondja az egyik legelismertebb tokaji borász. Hogyan kerülhet egy magyar termelő a világpiacra és a több millió forintot megmozgató borárverésekre? Folyékony Arany, harmadik rész.
Rendkívüli ütemérzékre van szüksége a borászoknak a tokaji aszú elkészítéséhez. A küzdelem folyamatos az időjárással: míg egyik időszakban csapadékra lenne szükség, máskor már nem tesz jót az aszúszemeknek a túl sok eső. Folyékony Arany, második rész.
A Tokaji Aszú egy idea, egy elképzelés, ami felé törekszünk - vallja az egyik tokaji borász. A világon egyedülálló bort bemutató dokumentumfilmben egy éven keresztül követhetjük végig, mennyi küzdelem árán kerül a palackokba a nedű. Folyékony Arany, első rész.
2013. június 22-én kerül színre az Alföldi-féle Nemzeti társulatának utolsó előadása, a Mephisto. A bemutatón hatalmas tömeg búcsúztatja a színházigazgatót, és vele egy korszakot is. Nemzeti Dokumentumfilm, negyedik, befejező rész.
Mit jelentett a színészeknek a Nemzeti társulatában lenni 2013-ig? Erről vallanak a művészek, közben azt is összefoglalják, hogy mitől működtek jól együtt és mi az, ami hiányzik majd ezután. Nemzeti Dokumentumfilm, harmadik rész.
Az érintettek elmondásából ismerhetjük meg, hogyan zajlottak a szerződtetési tárgyalások Vidnyánszky Attila és a Nemzeti addigi társulatának tagjai között 2013-ban. Ezzel párhuzamosan tovább követhetjük, hogyan formálódik az utolsó Alföldi-rendezés a színházban. Nemzeti Dokumentumfilm, második rész.
Hogyan állít színpadra egy társulat egy darabot, ha tudja, hogy együtt az lesz az utolsó? A Nemzeti Dokumentumfilm az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színház utolsó hónapjait mutatja be, még 2013-ban, mielőtt Vidnyánszky Attila átvette volna az intézményt. Nemzeti Dokumentumfilm, első rész.
Az Outsiderek negyedik, záróepizódjában bepillantást nyerhetünk egy kiállításmegnyitó kulisszatitkaiba, majd a négy főszereplő évek után találkozik újra, természetesen Szentendrén.
Az Outsiderek című filmben négy szentendrei festő meséli el, hogy milyen volt a rendszerváltás előtt képzőművésznek lenni. A harmadik epizódból kiderül, hogyan hatott történetükre a Bizottság zenekar, Balogh István Vilmos pedig az életét megváltoztató döntéséről mesél.
Az Outsiderek második epizódjából kiderül, miért nem tudta kezelni a négy képzőművészt az oktatási rendszer, hogyan kerültek összetűzésbe a hatalommal és miként hatott ez az alkotásaikra. Aknay János és ef Zámbó István is visszaemlékezik a közös múltra.
Hogyan válik képzőművésszé valaki, miközben a körülötte lévő világ ebben egyáltalán nem támogatja? Négy alkotó, aki valamiért mindig is kívülálló volt, de egymásra talált. Róluk szól az Outsiderek című dokumentumfilm. Első rész.
