Doku360: Védelem alatt, 1. rész – Új életet kezdeni a prostitúció után
Schwechtje Mihály Védelem alatt című dokumentumfilmjében három nő sorsán keresztül mutatja be, milyen bitang nehéz az önállósodás annak, akinek sikerült kimenekülnie a bűnszervezetek és emberkereskedők csapdájából. Toszeczky Renáta szociális munkás egy eldugott kistelepülésen vezeti a Baptista Szeretetszolgálat védett házát, heroikus munkát végezve azért, hogy védencei megtalálják a helyüket a mindennapi életben. A hvg360-on a filmet három részben mutatjuk be.
A film minden megjelent részét itt találhatják.
A filmről pedig ebben a cikkünkben írtunk: "Találkozott már valaki olyan tizennégy éves lánnyal, aki prostituált szeretne lenni?"
A két évig forgatott film három kisgyerekes, egykor prostitúcióra kényszerített fiatal nő, Szabina, Niki és Marcsi felzárkóztatását követi nyomon. A bántalmazó körből kiszakadniuk talán könnyebb volt, mint az átlagos világban szocializálódniuk.
Toszeczky Renátának bizonyos értelemben anyjukká kell válnia, szinte úgy, mint a két saját kiskorú gyerekének, akiket egyedül nevel. Mögötte azonban szerető, nagyszülői feladatokat is ellátó anya áll, míg a védencei talán soha nem tapasztalták meg a feltétel nélküli szeretetet és a valahová tartozás élményét.
Nyomasztó háttérként húzódik végig a filmen a kérdés: Ki lehet-e keveredni véglegesen a bántalmazó múltból? Követhetjük Szabina, Niki és Marcsi vargabetűit az út talán legnehezebb szakaszán és Renáta állhatatosságát, ahogy a gyerekeknek játékokat szerez, kifesti a konyhát, mesteremberekkel tárgyal, hivatalokkal harcol azokért, akiket rábíztak. Állásinterjúra készíti fel őket, segít önéletrajzuk megírásában, kikérdezi a betanított munkához szükséges vizsgaanyagot. Nem halat ad, hanem megtanít halászni.
"Találkozott már valaki olyan tizennégy éves lánnyal, aki prostituált szeretne lenni?"
Keserves az önállósodás annak, akinek évekig megmondták, merre léphet, mit gondolhat, mit tehet - mutatja be Schwechtje Mihály Védelem alatt című új filmjében három nő sorsán keresztül, akiknek sikerült kimenekülniük az emberkereskedők csapdájából.
De a filmnek nem csak a négy összefonódó sorsot kísérő képkockái megrázó erejűek. Hátborzongató, amikor Marcsi saját abúzálásáról és elkallódásáról mond monológot annak a javítóintézetnek a lakói előtt, ahová egykor maga is bekerült. Hasonló erővel hat Renáta orvostanhallgatóknak tartott előadása is, melyből kiderül, hogy az emberkereskedelem áldozatainak száma a hivatalos magyar statisztikákban nulla.