A magyar középiskolások és egyetemisták túlnyomó többsége ivott már valamilyen energiaitalt, jelentős részük rendszeres fogyasztó. Az italok hatásai mellett az is aggasztó, hogy fogyasztásuk más káros szokásokkal jár együtt a kutatások szerint.
A pápa pénteken a kórházban tartott miséjén köszönetet mondott a róla gondoskodó orvosoknak és ápolóknak.
Sokáig azt hitték, hogy az agyunk a húszas éveink közepére felnőtté válik. Újabb kutatások szerint azonban egyes agyi hálózatok a harmincas, sőt esetenként a negyvenes éveinkben is tovább fejlődnek.
A kórház rengeteg aggódó, érdeklődő üzenetet kapott, így beszámoltak a csecsemő állapotáról.
A gyulladásos bélbetegség diagnózisa után sokan a reggeli kávéról is lemondanak, mert attól tartanak, hogy a koffein ronthatja a tüneteiket. A legújabb kutatások azonban árnyalják a képet: a kávéfogyasztás és a Crohn-betegség, illetve a colitis ulcerosa kapcsolatában olyan összefüggéseket találtak, amelyekre érdemes odafigyelni. Vajon valóban árt a kávé a gyulladt bélnek, vagy bizonyos esetekben még kedvező hatása is lehet? Mennyi koffein számít mérsékelt mennyiségnek, és miért reagálhat egészen másképp ugyanarra a kávéra két ember szervezete? Gasztroenterológusokat kérdeztünk.
Két egykorú ember szervezete nem feltétlenül ugyanabban az ütemben öregszik. A társadalmi-gazdasági helyzet az epigenetikai öregedés egyes mutatóival is összefügghet, ráadásul ezek közül néhány már gyermekkorban kimutathat – állapította meg egy átfogó tanulmány. Cikkünkben annak jártunk utána, mit mérnek valójában az epigenetikai órák, és mit jelenthet mindez magyar szemmel.
Egy osztrák sebész műtötte meg, aki Galla szerint olyan, mint Michelangelo.
XIV. Leó szervezetéből rosszindulatú daganatot távolítottak el kedden.
Az egyházfőt kezelő orvoscsoport szerint problémamentes a műtét utáni helyzet.
Sokat számíthat, hogy idejében felismerték a bajt.
Ugyanaz a határidő, ugyanaz a dugó, ugyanaz a konfliktus – mégis van, aki vállat von és van, aki még este is ezen pörög. Ami az egyik embernek csak egy bosszantó kellemetlenség, az a másiknak órákra vagy egész napra meghatározhatja a hangulatát. De miért reagálunk ennyire különbözően ugyanazokra a hétköznapi helyzetekre? És miért állunk teljesen máshogy a stresszhez?
Egy friss kutatás azt vizsgálta, hathat-e a világ egyik legismertebb és legtöbb ember által szedett gyógyszere az időskori kognitív hanyatlásra.
A magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata miatt a szakmai ajánlások következetesen a só csökkentésére biztatnak, közben egyre több kutatás vizsgálja azt is, mi történik, ha valaki túlzottan visszafogja a nátriumbevitelét. Dr. Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakértővel beszélgettünk arról, mekkora az ideális mennyiség, és hogyan lehet ügyesebben elkerülni a sót.
A műsorvezető korábban nem beszélt a betegségéről nyilvánosan, még a szüleivel sem osztotta meg.
A rákmegelőzés szempontjából fontos, hogy a nők ismerjék a saját mellüket, legyenek tisztában annak sűrűségével – mondja Tóth Mónika Anna radiológus, klinikai főorvos, emlőspecialista, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikája emlődiagnosztikai részlegének vezetője.
A mai gyerekeket olyan technológiák és ételek veszik körül, amelyeket túlzott használatra, függőség kialakítására hoztak létre. A leszokás nehéz, de nem lehetetlen a Dopaminkölykök című könyv szerzője szerint.
Brazil kutatók egérkísérlete alapján az erősítő edzések olyan folyamatokat indíthatnak be a szervezetben, amelyek támogatják a fogyást.
Valaki gondosan összeszámolja, mennyi fehérjét evett aznap: egy proteinpuding reggelire, egy fehérjeszelet edzés után, egy nagy adag túró, esetleg egy kanál fehérjepor a turmixba. Az applikáció zöld pipát tesz a napi cél mellé, és ez a szám kezdi jelenteni számára, hogy helyesen táplálkozott. Közben szinte senki nem tudja megmondani azt, hány gramm rostot evett aznap. Pedig ez fontos meghatározója annak, hogy mennyire működik jól a bélrendszer.
Olyan elváltozásokat figyeltek meg a magzati korban paracetamolnak kitett lányoknál, amelyek későbbi termékenységüket is befolyásolhatják.
A pilates ma már jóval több, mint divatos mozgásforma: stúdiók, reformerórák és különféle pilatesmódszerek lepik el a közösségi médiát, miközben egyre többen várnak ettől a mozgásformától erősebb törzsizmokat, jobb testtartást vagy éppen nagyobb hajlékonyságot. Kardos-Kővágó Henrietta pilatesoktató segítségével jártunk utána, mi az, amire tényleg jó a pilates, milyen élettani hatásai vannak, kinek érdemes belevágnia, és melyek a leggyakoribb tévhitek vele kapcsolatban.
