Először bizonyították: a folyamatos vércukormérés csökkentheti a cukorbetegek halálozási kockázatát
Emellett más pozitív hatásai is vannak a glükózmonitorozásnak: van olyan terület, ahol felére csökkent a kockázat az esetükben.
#egészség
Hasmenéses betegség söpört végig több nagykanizsai iskolán, a hatóságok a közétkeztetést vizsgálják
Hat iskolából kapott jelzést az önkormányzat megbetegedésekről, a hatóságok fertőtlenítő takarítást rendeltek el az egyik főzőkonyhán.
A csuklónk ereje az egész testünk állapotáról is mesélhet
A csuklónk egészsége nem csak azért fontos, hogy fájdalom nélkül gépeljünk, emeljünk vagy bevásárlószatyrot cipeljünk. A kéz szorítóereje az általános izomerő és egészségi állapot egyik egyszerűen mérhető jelzője is lehet, amelyet kutatások a későbbi szív-érrendszeri kockázattal és az életkilátásokkal is összefüggésbe hoztak. Gyógytornász segítségével mutatjuk meg, hogyan őrizhető meg a csukló mozgékonysága és ereje.
Zacher Gábor megharagudott Orbán Viktorra mint influenszerre
A toxikológus arról beszélt, hogy a korábbi miniszterelnöknek influenszerként jelentős befolyása lehetett volna az egészséges életmódra való ösztönzéssel.
A bélbaktériumok különleges mintázata jelezheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát egy új kutatás szerint
Egy új kutatás több százezres mintán vizsgálta a bélmikrobiom és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata közötti összefüggést. A kutatók a tudomány számára korábban ismeretlen baktériumfajokat is azonosítottak.
Mi közük a bélbaktériumoknak a stroke kockázatához? Új tényező került a megelőzés fókuszába
Nem csak a vérnyomásunk, a koleszterinszintünk vagy a genetikánk számít abban, mi történik évekkel később az ereinkkel. Egyre több kutatás vizsgálja, hogyan befolyásolhatják a bélbaktériumok által termelt anyagok az érelmeszesedés, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát – és azt is, mennyit változtathat ezen az étrendünk.
Növelheti a demencia kockázatát a nők millióit érintő betegség? – összefüggést talált egy új kutatás
Az ismert endokrin és anyagcsere-betegség, a PCOS (vagy újabban PMOS) és az Alzheimer-kór lehetséges kapcsolatát vizsgálta egy friss kutatás.
Állva vagy ülve? Kísérlettel derítettek ki, melyiket érdemes választania a férfiaknak
Eltérő beszámolók vannak arról, a húgyúti egészség érdekében milyen módon érdemes pisilniük a férfiaknak. Egy friss vizsgálat most megpróbálta megválaszolni a kérdést.
Nő a fiatal rákbetegek száma, és nem találják a „tettest”
A kutatók próbálnak rájönni, miért van egyre több daganatos betegségtől szenvedő fiatal, beazonosítottak több kockázati tényezőt is, de még keresik azt az okot, ami mindezt megmagyarázza.
Miért lesz ideges olyan dolgoktól, amiktől más nem?
Ugyanaz a határidő, ugyanaz a dugó, ugyanaz a konfliktus – mégis van, aki vállat von és van, aki még este is ezen pörög. Ami az egyik embernek csak egy bosszantó kellemetlenség, az a másiknak órákra vagy egész napra meghatározhatja a hangulatát. De miért reagálunk ennyire különbözően ugyanazokra a hétköznapi helyzetekre? És miért állunk teljesen máshogy a stresszhez?
Christina Applegate félrediagnosztizálása megrendítő, de nem egyedi eset
Néhány héttel ezelőtt a színésznő bejelentette: tévesen diagnosztizálták korábban szklerózis multiplexszel. Az ilyen esetek – ha meglepőek is – egyáltalán nem szokatlanok. Neurológus szakembert kérdeztünk arról, kiket érint leginkább a betegség, és melyek a diagnosztizálás legfőbb nehézségei.
Rosszul alszik, de hogyan tud változtatni rajta?
Az alvás életünk egyik legalapvetőbb szükséglete, mégis talán éppen azért, mert a hétköznapjaink része, sokszor nem gondolunk rá tudatosan. Inkább csak akkor foglalkozunk vele, amikor már rosszul alszunk, fáradtan ébredünk vagy este hiába szeretnénk elaludni, az agyunk elkezdi a másnapi teendőket sorolni. A megfelelő pihenés ugyanakkor számos különböző tényezőn múlhat. De vajon mennyibe kerülne, ha mindent megadnánk magunknak a jó alváshoz – és mi az, amit akkor sem tudnánk megvenni?
Mi történik bennünk, miután sóhajtunk egyet?
Ír kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a sóhajtások egyfajta újraindító gombként működnek a hosszan végzett feladatok során.
Megdőlhet, amit az egészséges táplálkozásról hitt?
Valaki gondosan összeszámolja, mennyi fehérjét evett aznap: egy proteinpuding reggelire, egy fehérjeszelet edzés után, egy nagy adag túró, esetleg egy kanál fehérjepor a turmixba. Az applikáció zöld pipát tesz a napi cél mellé, és ez a szám kezdi jelenteni számára, hogy helyesen táplálkozott. Közben szinte senki nem tudja megmondani azt, hány gramm rostot evett aznap. Pedig ez fontos meghatározója annak, hogy mennyire működik jól a bélrendszer.
Új alvási trend terjed, ami akár káros is lehet
Hűvös hálószoba, súlyozott alvómaszk, magnézium, kivi lefekvés előtt, okosóra, szigorú esti rutin – a sleepmaxxing hívei mindent bevetnek a tökéletes alvásért. A módszerek egy része valóban segíthet, ám a túlzott igyekvés sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Így választanak vitamint a magyarok, és ezért vesznek el sokan a kínálatban
Átlagosan havi 9500 forintot költünk vitaminra, és a negyvenesek közül szednek vitaminokat a legtöbben. Hogy patikában, drogériában vagy online, az korosztálytól és lakóhelytől is függ. Az is kiderült, mi tartja vissza azokat, akik semmit sem szednek.
Lassíthatják-e az öregedést a GLP-1-gyógyszerek? Meglepő eredmények érkeztek
Két gyógyszeripari óriás kutatásában arra jutott, hogy az elhízás kezelésére használt készítményeik lassíthatják az öregedés ütemét bizonyos embereknél. A szakértők azonban egyelőre óvatosságra intenek.
A rákinfluenszer, az író, meg az orvos: történetek életről és halálról
A történetek ereje még egy szempontból fontos a narratív medicinában: nemcsak a beteget, hanem az orvost is felszabadítja a megszokott hierarchiából.
Szelíd módszerrel sikerült csökkenteni a vérnyomást, és még orvosi beavatkozás sem kellett hozzá
Török kutatók szerint rövid időre csökkenti a vérnyomást egy virtuális valóságban szemlélt megnyugtató táj, miközben klasszikus zene szól. Ez különösen fontos lehet a sürgősségi ellátásra váró, stresszes betegeknél.
A krónikus betegség nemcsak a testet változtatja meg, hanem az identitást is
Egy krónikus betegség diagnózisa nemcsak testi, hanem komoly lelki veszteséggel is járhat: megváltozhat az, ahogyan a saját testünkre, a jövőnkre és önmagunkra gondolunk. Az ezzel járó érzelmi folyamat sokszor a gyászhoz hasonlít, és akár depresszióval is összetéveszthető. De hogyan lehet alkalmazkodni egy olyan élethez, amely már nem ugyanolyan, mint a diagnózis előtt?