#egészség

Jön a Human Talks: Egy nap azokról a kérdésekről, amelyek mindannyiunkat érintenek

Hogyan lehet eligazodni az egészségünkről szóló, sokszor egymásnak is ellentmondó tanácsok között? Mit tudunk már biztosan a hosszabb, egészségesebb életről, és hol tart még csak a tudomány a kérdéseknél? November 19-én a Human Talks konferencián többek között a változókorról, az obezitás és a longevity kapcsolatáról, valamint az élet első éveinek mikrobiomra gyakorolt hatásáról is szó lesz.






Fiatalon csak kellemetlen, később az egészségünk is rámehet – miért kapott új nevet a rettegett PCOS?

Sok nő akkor találkozik először a PCOS diagnózisával, amikor rendszertelenné válik a ciklusa, nehezebben esik teherbe, vagy hormonális tünetei jelentkeznek. Ebből arra következtethetnénk, hogy ez elsősorban a termékeny évekre tartozó nőgyógyászati probléma. Az elmúlt évek kutatásai azonban más képet rajzolnak – olyannyira, hogy idén maga a szindróma is új nevet kapott: már PMOS-ként hivatkoznak rá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.




A vastagbélrák nem egyik napról a másikra érkezik – korai jelekre bukkant egy új kutatás

Van egy szervünk, amely évekkel korábban tudhat valamit rólunk, mint mi magunk. Egy friss kutatás szerint a bélmikrobiom összetételében akár több mint tíz évvel a diagnózis előtt is kimutathatók lehetnek a vastagbélrák kialakulásának nyomai. A tudósok olyan baktériumokat és anyagcseretermékeket azonosítottak, amelyek jóval a tünetek jelentkezése előtt elárulják, mi zajlik a testünkben. Milyen korai jelekre kell figyelni, és mit tehetünk azért, hogy a bélflóránk ne ellenünk, hanem értünk dolgozzon? Dr. Borbényi Erika onkológussal és dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal beszélgettünk.


Ezért tudunk krízisben alvás és pihenés nélkül is tovább működni

Vannak helyzetek, amikor utólag rájövünk: fogalmunk sincs, hogyan vészeltünk át egy komoly krízist. Kaphattunk egy plusz löketet? Vagy átadtunk magunkat a folyamatnak? Milyen jelenség magyarázza, hogy mégis továbbmegyünk, amikor úgy gondoljuk, elfogyott az út előttünk, és honnan fakad ez a belső tartalék? Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.


Kevesebb vitamin van a mai zöldségekben és gyümölcsökben – lehet, hogy már nem elég ugyanannyit ennünk belőlük?

A boltok polcain ma szebb, nagyobb és egész évben elérhető zöldségek és gyümölcsök sorakoznak, mégsem biztos, hogy beltartalmuk ugyanaz, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Egyre több vizsgálat utal arra, hogy bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból kevesebb lehet bennük – és ha a tendencia folytatódik, annak jóval nagyobb jelentősége lehet annál, mint hogy hány milligramm C-vitamin van egy citromban.


A mosoly mögött: a szájhigiénia a hosszú élet rejtett titka?

Sokan járunk edzeni, ügyelünk a tudatos táplálkozásra, vitaminokat szedünk, és figyelünk a mentális egyensúlyunkra. Van azonban egy terület a mindennapi egészségmegőrzésben, amire hajlamosak vagyunk pusztán esztétikai kérdésként gondolni, ez pedig nem más, mint a szájápolás. Pedig a szájüregünk nem különálló sziget! A fogak és az íny állapota szoros kapcsolatban áll a szervezetünk egészével – a szív- és érrendszertől kezdve az immunrendszerig. Körüljárjuk, miért alapvető a szájhigiénia a testi egészség szempontjából, eloszlatjuk a legkárosabb tévhiteket, és bemutatjuk, hogyan válhat a fogmosás mindennapos feladatból örömteli rutinná.



Tényleg vissza lehet fordítani az öregedést? Egy Harvard-kutató már húsz éve ezen dolgozik

Mi van akkor, ha az öregedő sejt nem egyszerűen elhasználódik, hanem részben elveszíti a képességét arra, hogy „olvassa” a saját fiatalabb működéséhez szükséges információt? David Sinclair harvardi genetikus laborjában éppen ezt a merész elképzelést próbálják tesztelni. Állatokban már olyan eredmények születtek, amelyek néhány éve még sci-finek tűntek – és most elérkezett a pont, amikor kiderülhet, meddig vihető el ez az elképzelés.



Amikor a biológiai óra előrébb jár, mint az életünk: már itthon is egyre több nő választja a petesejtfagyasztást

Amikor Alexandria Ocasio-Cortez amerikai kongresszusi képviselőnő 36 évesen nyilvánosan beszélt arról, hogy lefagyasztatja a petesejtjeit, pillanatok alatt kiderült, mennyi ítélet és elvárás tapad még mindig ahhoz, mikor „illik” egy nőnek gyermeket vállalnia. Magyarországon 2025 óta már szociális célból is elérhető a petesejtfagyasztás, mégis sokan továbbra is cseh vagy szlovák klinikát választanak. Megnéztük, kik és miért döntenek az eljárás mellett, mennyibe kerül itthon és a magyarok körében népszerű szomszédos országokban, és hogy milyen esélyeket ad valójában.



Hogyan tesz a betegségek túldiagnosztizálása szorongóbbá minket?

Autizmus, ADHD, depresszió, prediabétesz – napjainkban egyre több egészségi problémát egyre korábban felismerünk. De vajon ez mindig hasznos? Milyen következményekkel járhat, ha valakire ráragasztunk egy diagnosztikus címkét? - teszi fel a kérdést Suzanne O’Sullivan neurológus szakorvos A diagnózisok kora című könyvében. Szerkesztett részlet.