Hány hónap kell majd ahhoz, hogy a német nagyvállalatok krémje felszólítsa az ukrán kormányt: legyen belátó és tegyen engedményeket Moszkvának – kérdezi Roger Boyes külpolitikai szerkesztő. Lapszemle.
Tatiana Stanovaya Oroszország-szakértő szerint az orosz elnök akkor lesz a legveszélyesebb, amikor szembesül azzal, hogy egymásra épített stratégiai terveit nem tudja elérni.
Európának erőt kell mutatnia, a törökök és az irániak is Oroszország felé kacsingatnak, a kémszoftverek egyre veszélyesebbek. Válogatás a világlapok írásaiból.
A magyar kormányfő kegyencpolitikájának mottója, hogy aki velünk van, az nem bánja meg, ám ez már nem sokáig megy, mert egy alapvető pont megváltozott a képletben – mutat rá a legolvasottabb német lapban Catherine Kahlweit, aki Bécsből küldi elemzéseit a térségről, és azon belül Magyarországról.
A szankciók nem működnek, területről lemondani a békéért katasztrófa lenne, a NATO elsöprő erejét felhasználva lehet legyűrni Moszkvát. A véleménycikk szerzője szerint ez nem jelentené a III. világháborút.
Lehet, hogy csak trükk?
Varga Judit szerint tavalyhoz képest a háború és a Fidesz győzelme miatt más lett a légkör az unióban, konstruktívabbak lettek a tárgyalások a helyreállítási alap pénzeiről, és ebben a kormány az EU felé tett gesztusai is segítettek. Brüsszel ennél óvatosabb, azt hangoztatja, hogy így is egy sor kemény kérdést kell még tisztázni, míg megnyitják a pénzcsapokat.
Az Orbán-féle tekintélyelvű populizmus, illetve a bolgár politikai zűrzavar ízelítőt ad abból, mi lett volna a térségben EU- és NATO-bővítés nélkül nélkül. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A Die Weltnek nyilatkozó történész szerint Németországnak – miközben fenntartja Moszkvával legalább a párbeszéd minimális lehetőségét – alapvetően át kell értékelnie viszonyát Oroszországgal. Az eddigi politika ugyanis nem volt más, mint az oroszokról elterjedt giccsnek, az enyhülési politika üres frázisainak, valamint kőkemény üzleti érdekeknek a keveréke.
Látszik, hogy az országot súlyos gazdasági válság fenyegeti, és hogy nem tartható fenn az a költséges rendszer, amellyel a politikus lekenyerezi a társadalom nagy részét, írja a Deutsche Welle cikke.
Mario Draghi olasz miniszterelnök Róma megbízhatóságának első számú garanciája. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Oroszországhoz fűződő viszony és az atomenergia kérdésében gyökeresen más pozíciót foglalnak el, írja a német lap.
Az orosz államfőt szinte semmi sem ösztökéli a párbeszédre, írja a svájci lap elemzése.
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban valósággal, realitással, történeteinkkel foglalkozunk.
Orbán tudja, meddig mehet el, de nem tudja feladni a nyugatellenes mantrát. Úgy néz ki, hogy a vétókkal elsősorban a hazai táborának játszik, miután az 2010 óta egyértelműen oroszbarát lett. Lapszemle.
Az idő Putyinnak dolgozik, aki hidegvérrel zsarolni próbálja a világot a gázzal és élelmiszerrel. Arra játszik, hogy a kormányok cserben hagyják Ukrajnát - írja a Washington Post és a Die Presse. Közben kiderült, Zelenszkij a németországi ukrán nagykövetet is hazarendelte, a luxemburgi külügyminiszter pedig elismerte, egy-egy karcosabb véleménye előtt egyeztet a németekkel, hiszen ők nem mondhatnak ki akármit. Nemzetközi lapszemle a hvg360-on.
Hogy a munka mennyire hatékony, az kiderül majd a novemberi időközi választások után, amitől a republikánusok azt remélik, hogy megszerzik az uralmat a törvényhozás mindkét házában – írja a brit lap.
Azt tervezi az Aldi, hogy az évkezdő nyolcszázalékos béremelés után a magas infláció miatt július elsejétől újabb 8–19 százalékkal emeli meg alkalmazottai fizetését. Az árstop kiagyalója, Nagy Márton erre felszisszent: vigyázat, ebből ár-bér spirál lesz; ha a munkáltatók inflációkövető béremelést adnak, annak még nagyobb infláció lesz a következménye.
