The New York Times-vendégkommentár: Amerikának nem szabad az orbáni utat követnie
Trump alatt alva járva támolyoghat az autokráciába az USA. De meg is lehet ezt előzni.
Trump alatt alva járva támolyoghat az autokráciába az USA. De meg is lehet ezt előzni.
Antony Blinken és Lloyd Austin NYT-ban közzétett vendégkommentárja szerint Oroszország háborúja nem érte el a célját, Putyin rendszere meggyengült. Ami Ausztriában történik, az iskolapéldája annak, milyen könnyen leomlik a politikai közép, írja a Die Zeit két szerzője. Európa évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető, állapítja meg az Economist. Stefan Lehne politikai elemző szerint korunk egyik legfenyegetőbb jelensége, hogy éppen a legnagyobb hatalmak adják fel a viták békés rendezésének és a határok sérthetetlenségének alapelvét. A Donald Trump körül csoportosuló techmilliárdosok új oligarchák, külön ideológiával, írja a Süddeutsche szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Der Standard újságírója nem túl optimista.
A német konzervatív lap varsói tudósítója azt tapasztalja, a lengyel kormányfő igencsak aggódik Európa biztonsága láttán, és hogy emiatt a politikus igen keményen bírálja a többi partnert. Donald Tusk lengyel miniszterelnök semmi kétséget nem hagy afelől, hogy úgy érzékeli: fordulóponthoz érkezett a kontinens.
Az EU készülhet arra, hogy, miután elnökké választották Zoran Milanovicot, hamarosan Zágrábban is megkezdődik a támadás a liberális demokrácia alapjai ellen. A lap egy másik cikke felteszi a kérdést: Ausztriának miért esik nehezére felismerni azt a veszélyt, amit Herbert Kickl kancellársága jelentene. Trump és Putyin közti párhuzamokat pedzeget a Bloomberg szerzője. A hírügynökség egy másik szerzőjének Elon Muskról jut eszébe, hogy mostanság “a szupergazdagok alászállnak a vállalatbirodalmuk jelentette elefántcsonttoronyból és próbálnak kormányzati hatalomhoz jutni”. Gideon Rachman félőnek tartja, hogy Trump latorállamot csinált az USA-ból. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója a Guardianben azt írja, szerinte Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz kormányfő arra készül, hogy súgjon Donald Trumpnak, de az a baj velük, hogy ők csupán a saját érdekeiket nézik.
A Szabadságpárt még a Néppárttal az oldalán sem tudja egy az egyben átalakítani az államot, mert nincs meg hozzá az alkotmányozó többsége, ugyanakkor közvetve alávághat a közintézményeknek, mondja a Frankfurter Rundschauban Peter Filzmaier.
A Der Spiegel szerint „bődületes sebességgel esik szét a világrend”. Ha Ausztriában Herbert Kickl lesz a kancellár, annak elsősorban a Kreml örül igazán, mert folytatódna Európa putyinizálódása, írja a Neue Zürcher Zeitung. Giorgia Meloni amerikai befolyásáról ír a Süddeutsche Zeitung. A Financial Times szerzője szerint a közösségi média nagy játékosai cseppet sem olyan erősek, mint amilyennek gondolják őket. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A két ország számára súlyos következményekkel járhat, hogy lelassult a német anyacégek termelése, mivel mind Magyarország, mind Szlovákia erősen függ attól, miként alakulnak a dolgok a német gazdaságban. A BMW máris bejelentette, hogy a tervezett debreceni üzemben nem három, hanem csupán két modell gyártanak majd, ami azt jelenti, hogy évente nem 150 ezer, hanem csupán 80-90 ezer jármű kerül le a szalagról.
Szorult helyzetbe került Szerbia az akadozó energiaellátás miatt. Miért veszélyes Herbert Kickl? Joe Biden nem túl sikeres külpolitikája. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Az FPÖ hatalomra kerülése Ausztriában újabb válság kezdete lehet Európában.
Fareed Zakaria attól tart, hogy ha az Egyesült Államok gyarmatosítaná Panamát, azzal Dél-Amerikát Kína karjaiba lökné.
Az Egyesült Államok magát a rendszert vette célba.
A készülő koalíció sorsa azon múlik, érzékelnek-e az osztrákok gyors gazdasági javulást, írja a lap szerzője.
Az ausztriai és németországi populista jobboldal nyomulásáról ír a Spiegel. A leendő osztrák kormánynak a nemzetközi színtéren elsősorban Ukrajna kapcsán kell világossá tennie, hogy a jó oldalon áll, írja a Die Presse. A Bloomberg szerint itt az idő a demokratikus intézmények védelmére összpontosítani Ausztriában. Kína, Irán, Oroszország és Észak-Korea összezár, az Egyesült Államok jól teszi, ha felkészül a veszélyre, mondja Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem tanára. Donald Trump ugyan kinyilvánította, mire készül a diplomáciában, de a várható eredmény vegyes, írja a Wall Street Journal.
Hogy a demokratikus közösség nem tudta megfelelő formában büntetni Putyin agresszióját, összefügg azzal, hogy a Nyugat, mint olyan, már nincs többé. Hogy ez így van, abból Moszkva is kivette a részét. Ezt fejti ki cikkében az egyik legismertebb német újságíró, Gabor Steingart.
A következő amerikai elnök már a hivatalba lépése előtt elárulja, miként akarja felforgatni a világot. Nyomást fejti ki, hogy behódoljanak neki, kényszerít, nagyzási mániába esik. Ez az ember veszélyesebb, mint idáig bármikor – mutat rá Stefan Kornelius, a politikai rovat vezetője.
Ha a Szabadságpárt uralomra kerül, akkor Bécs, Pozsony, Budapest, és ha Babis győz az idén, akkor minden bizonnyal Prága is Moszkvával rokonszenvez majd, írja a Politico. Divatba jött a szélsőjobb, írja ugyancsak az ausztriai helyzetet értékelve a Die Presse. Mindenütt szorul vissza a politikai közép, ezt a Die Zeit publicistája jegyzi meg. Az Economistban véleménycikket közlő finn külügyminiszter szerint Ukrajnában az idő nem Oroszországnak dolgozik, a szankciókat pedig fokozni kell. Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, ahogyan Elon Musk Soros nemrég kapott kitüntetését kommentálta. A Financial Times szerint Musk az európai demokráciát veszélyezteti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Orbán stabil, Fico adott, Kickl közel került a hatalomhoz, Babis visszatérhet. A közép-európai szélsőjobb már arról tanácskozik, miként tudja maximálisan kihasználni befolyását.
A Der Standard, a Süddeutsche Zeitung és a Bloomberg is foglalkozik azzal, mi a dolgok állása Ausztriában. Utóbbi szerint Herbert Kickl a második világháború óta egyszerre a leginkább csodált és a leggyűlöltebb osztrák politikus. Anne Applebaum azt kéri, hogy akik most az ukrajnai békéről papolnak, árulják el, hogy miként képzelik a világot utána. A Financial Times szerint Elon Muskot senki választotta meg, mégis úgy lép fel, mintha társelnök volna Trump mellett. A Süddeutsche azt írja, kockázatos, hogy az olasz kormány Muskra akarja bízni kényes kommunikációs hálózatok és biztonsági rendszerek kiépítését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.