Miért erősödik a szélsőjobb világszerte? Putyin nem is olyan erős, mint sokan hiszik? Megoldja-e a migrációs válságot Európában Aszad bukása? Miért okoz fejtörést Trumpnak, ami Szíriában történik? Hogyan viseli Oroszország, hogy Európa nagy része már nem vesz tőle gázt? Témák a nemzetközi sajtóból.
Kifut az időből a magyar miniszterelnök, mert ha nem teljesíti az EU feltételeit, végképp lemondhat egymilliárd euró brüsszeli támogatásról. Bár ő azt bizonygatta még pár napja, hogy az ország bizonyosan megkapja ezt a pénzt, de kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben megvétózza a jövő évi közösségi költségvetést – fejti ki Sven Christian Schulz, a RadioNetzwerkDeutschland hírszolgálattól, amely tucatnyi német sajtóorgánum hálózata.
A berlini Roma Kulturális Intézetről beszél a Deutsche Wellében Junghaus Tímea igazgató. A Wall Street Journal szerint a romániai és grúziai események mutatják, mire számíthat Európa, ha Putyin nyer Ukrajnában. Aszad sorsa mutatja a Nyugatnak, miként lehet legyőzni Vlagyimir Putyint, írja az Independent szerzője. Kár volna hőstettnek tartani, hogy az OMV végre felmondta a gázszerződést, jelenti ki a Die Presse. A Süddeutsche Zeitung szerint eddig ellentmondásos Donald Tusk mérlege. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Mivel a következő elnök semmire sem tartja a szövetségeseit, viszont vonzódik az autokratákhoz, ez valószínűleg csak tovább fokozza majd a zűrzavart – mutat rá Anton La Guardia, az Economist diplomáciai szerkesztője.
A liberális demokráciáknak jelenlegi formájukban nincs jövőjük, véli a friss Nobel-díjas közgazdász. A Frankfurter Allgemeine Zeitung számára adott interjújában beszél többek között Donald Trumpról, valamint Németország és Franciaország helyzetéről is.
A Times elemzője szerint most kellene csapást mérni Iránra, mert az leállíthatná Teherán nukleáris programját. Mindkét félnek ártana az USA–Európa-vámháború, írja a Bloomberg. A hírügynökség beszámol arról is, hogy a lengyel kormányfő azt közölte: nem engedik meg, hogy nemkívánatos körök rátegyék a kezüket az ország két fő magán-tévétársaságára. Jóformán időtlen időkig tartott, de az OMV végre eljutott odáig, hogy azonnali hatállyal felmondta a Gazprommal kötött hosszú távú szállítási szerződést, írja a Der Standard. A Time szerint Szíria az orosz terjeszkedési törekvések végének kezdetét jelentheti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az országban ma már a szélsőséges nacionalizmus része a fő szellemi áramlatnak, még a közterületeket sem lehet átnevezni, hogy ne a ’30-as, ’40-es évek fasisztáinak emléke előtt tisztelegjenek.
Ismét szorul vissza Magyarországon a igazságszolgáltatás függetlensége, idéz magyar civileket az EUobserver. Az európai gazdaság visszaszorul az USA mögött, írja a Times. Marine Le Pen a Trump-féle forgatókönyvet alkalmazza Franciaországban, írja a Washington Post szerzője. Az Independent szerint a Nyugatnak meg kell gátolnia, hogy Szíriában működésképtelen legyen az állam. A NYT szerzőjének kommentárja szerint nem jó, de nem is felháborító, hogy a feldühödött tömegek a bosszú nevében feldúlták Damaszkuszban az elnöki palotát. A Financial Times szerint helyes, hogy a román Alkotmánybíróság eltörölte az elnökválasztás eredményét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Zeitnak adott nyilatkozatában Daniel Ziblatt az amerikai intézményrendszer erejéről beszélt.
A neves bolgár politológus és Stephen Holmes, a New York-i Egyetem tanára szerint az orosz elnök azért vágott bele a katonai hadműveletbe, mert rohamosan csökken országa lélekszáma. A szerzők szerint nem véletlen, hogy a támadó egységek annyi gyereket hurcoltak el Ukrajnából.
Nincs olyan, hogy jó útra tért dzsihadista, írja a szíriai eseményekre utalva Gideon Rachman a Financial Timesban. Európa nem veheti tudomásul, hogy semmibe vegyék a választók akaratát, írja a romániai elnökválasztás megsemmisített első fordulójáról a FAZ szerzője. Recsegnek-ropognak a francia politikai intézmények, jelenti ki Sylvie Kauffmann a Financial Timesban. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szerint világszerte megingott a bizalom a vezető körök iránt. Az osztrák szociáldemokraták burgenlandi frakcióvezetője nem hisz a magyar kormánynak, miszerint ifjúsági tábor épül Vitnyéden. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Financial Timestól a Guardianen, a Wall Street Journalon és az Economiston át a Die Zeitig gyakorlatilag a teljes világsajtó tárgyalja a Szíriában zajló eseményeket. Számos a kérdés, annál is több a bizonytalanság. Kik veszik át az irányítást? Léphet-e rosszabb az elmenekült Asszad helyére? Lehetséges-e békés átmenet? Mennyire Oroszország kudarca az, ami történt? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Lehet, hogy a háború sújtotta szír nemzet hiába vár a szabadságra, mert nem kapja meg a győztes koalíciótól – írja a The Timesban Samuel Ramani, aki az Oxfordi Egyetem tanára és a brit fegyveres erők elemzőintézetének munkatársa.
Az uktán elnök viszont próbál arra törekedni, hogy valahogy elérje Ukrajna felvételét a NATO-ba.
A brit napilap szemleírója szerint a hízelkedésnek súlyos következményei lehetnek.
A kliensrendszer hívei a Balkánon támogatást várnak a Fehér Ház következő lakójától a „szerb világ” ideológiájához, ami valójában Nagy-Szerbia régi álma, írja Dzihic a Der Standardban.
Az Economist szerint lehet, hogy Giorgia Meloni lesz Európa aduásza Donald Trumpnál. Nagy hibát követett el az Unió külpolitikai főmegbízottja, írja a Die Presse. A lap egy másik cikke szerint veszélyes hatalmi űr alakul ki Európában a francia és a német válsággal. A Daily Telegraph újságírója szerint a franciaországi válság azt mutatja meg, mekkora árat követel, ha egy kormány figyelmen kívül hagyja a választók akaratát. Hal Brands politológia professzor szerint van rá esély, hogy Trump kiegyezzen Európával. Vihart kavart az EBESZ máltai közgyűlésén, hogy részt vett azon Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Tisza Párt vezetője tüske a köröm alatt korábbi politikai oldala számára, írja a lap cikke.
A Szíriában zajló események nyomán a cikk két szerzője szerzője, Jonathan Sweet és Mark Toth megállapítja, elképzelhető, hogy leáldozott az orosz állam befolyásának a térségben. A történéseknek Ukrajnához is van köze.
Giorgia Meloni és Orbán Viktor római találkozójáról ír a The Washington Post. A lap egy másik cikke szerint Trump védelmiminiszter-jelöltje alkalmatlan a tisztségre. A FAZ szerint Franciaország egy időre kiesik a megbízható partnerek sorából. Joseph Nye harvardi tiszteletbeli professzor arról ír a Project Syndicate-ben, milyen külpolitikát folytat majd Donald Trump. A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában, írja a volt kancellár emlékiratai kapcsán a Bloomberg. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
