Egyre élethűbbé válik a virtuális valóság. Egy újabb adalék ehhez egy különleges arcra rögzíthető eszköz, amellyel már azt szagolhatunk meg ebben a valóságban, amit csak akarunk.
Ausztrál kutatók szerint az oxitocin hormon megemelkedett szintje nemcsak az újszülötthöz való kötődést segíti a kismamáknál, hanem azt is eredményezi, hogy arcot lássanak bele mindenféle formákba, mintázatokba.
A Psyché 16 nevű aszteroida a Mars és a Jupiter pályája közötti övben kering a Nap körül. A tanulmányozásával az is kiderülhet, hogy milyen lehet egy bolygó magjának összetétele.
Az amerikai Marylandi Egyetem kutatói szerint az általuk fejlesztett hidrogél sokkal jobb nedvszívó képességgel rendelkezik, mint egy konyharuha vagy egy papírtörlő.
Miközben legtöbben még az édes-sós-savanyú-keserű négyes melletti ötödik alapízt sem igazán ismerik, amerikai kutatók most találtak egy hatodikat. És már azt is tudni vélik, hogy miért érzékeny rá az emberi ízérzékelés.
Amerikai kutatók génmódosított törpemalacok veséjét ültették be majmokba, hogy kiderüljön, működőképes lehet-e a xenotranszplantáció, azaz az eltérő fajok közötti szervátültetés. A most elért eredményük világviszonylatban is egyedülálló.
A Föld ismert virágos növényeinek 45 százalékát kihalás fenyegetheti – figyelmeztettek a tudósok egy új, átfogó tanulmányban.
A NASA tudósainak sikerült elsőként rögzíteniük egy idegen csillag kitörését. Rögtön négyet is.
A történelem egyik legnagyobb ózonlyukát fedezte fel nemrég az Európai Űrügynökség egyik műholdja. Egyelőre nem tudni, hogyan lehetne csökkenteni a méretét.
Csütörtök délután Szegedre látogatott Karikó Katalin Nobel-díjas tudós, ahol a Szegedi Tudományegyetem és a város köszöntése után arról is beszélt, mi motiválja most, hogy elnyerte a világ legrangosabb tudományos elismerését.
A Vela nevű pulzár másodpercenként 11-szer fordul meg a tengelye körül, így a kutatók számára olyan, mint egy nagyon gyorsan villogó lámpa.
Módosították az Edinbourgh-i Egyetem kutatói a csirkék DNS-ét, hogy ne fertőzze meg őket a madárinfluenza. A tesztek alapján 90 százalékos a munkájuk hatékonysága.
A NASA szerdán bemutatta az aszteroidamintát, amely szeptemberben érkezett a Földre egy űrszondával.
Bár azt gondolnánk, hogy a városi zöld területeken töltött időben kevesebbet fogjuk használni az okostelefonjainkat, egy kutatás épp ellenkező eredményre jutott.
Az egyetem egykori oktatója, Rolla Carpenter 1881-ben építtette a Michigani Állami Egyetem csillagvizsgálóját, amit az 1920-as években aztán elbontottak.
A jelek szerint azoknak a gyerekeknek az agyában, akikhez többet beszélnek a felnőttek, több mielin termelődik. Ez nemcsak védi az idegsejteket, de az általuk leadott jel is erősebb lesz miattuk.
Egy 14 300 évvel ezelőtt történt napkitörést azonosították francia kutatók. Az is érdekes, hogy miként: fák évgyűrűit vizsgálták.
A svédországi Karolinska Intézet kutatói az eddigi legnagyobb tudományos vizsgálatot végezték el, hogy kiderüljön, mi segítheti hozzá az embert a 100 éves kor eléréséhez.
Megérkezett Budapestre a magyar biológus, aki amerikai kollégájával, Drew Weissmannal megosztva részesült orvosi-élettani Nobel-díjban az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.
A tudósok egészen eddig azt hitték, hogy a nőstény békák passzívak és nincs ráhatásuk a párválasztásra.
