A Kelet-Angliai Egyetem kutatói szerint a gyermekek agyának fejlődését jelentős mértékben befolyásolhatja az, hogy mennyit beszélnek hozzá a felnőttek életük korai szakaszában. A Journal of Neuroscience című folyóiratban megjelent publikáció szerint ez a fajta inger pozitív hatással van az agy szerkezetének fejlődésére. Azt pedig már korábbi kutatások bebizonyították, hogy ha beszélnek hozzájuk, az serkenti a nyelv feldolgozásának készségét és bővíti a szókincset is.

A kutatók összefüggést találtak a hallott felnőtt beszéd mennyisége, valamint az agyban lévő anyag, a mielin koncentrációja között. A mielin veszi körül az idegsejteket és teszi hatékonyabbá az általuk leadott jeleket.

Fazekas IStván

A vizsgálódás 87, átlagosan féléves, valamint 76, átlagosan 30 hónapos gyermeknél monitorozták, hogy mennyit beszélnek hozzá a szüleik. A csapat 6208 órányi nyelvi adatot rögzített, és azt találta, hogy a magasabb végzettségű anyák gyermekei nagyobb mennyiségű felnőtt beszédet hallottak, és maguk is több hangot adtak ki. A csapat ezután 84 gyermeket egy kórházi csendes szobában altatott el.

Miután ott elaludtak, MRI-vizsgálatra vitték őket, hogy megmérjék a mielin mennyiségét az agyban. Ahogy az agy fejlődik, a mielin koncentrációja is növekszik. A csapat azonban azt találta, hogy a 30 hónapos gyerekek minél több felnőtt beszédet hallottak, annál több mielin volt az agyukban, a nyelvhez kapcsolódó útvonalakban.

A féléves gyerekek esetében viszont a több hallott beszéd kisebb mielin-koncentrációval társult. John Spencer, az egyetem kutatója szerint erre az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a beszéd hatása az agy fejlettségi fokától függ.

Eddig ismeretlen hatását fedezték fel a koronavírus-járványnak a gyerekeknél

Az amerikai Stanford Egyetem kutatói szerint a pandémiás karanténidőszak miatt a tizenévesek agya sokkal gyorsabban öregedett, mint egyébként kellene.

Mint mondja, a hathónapos gyerekek agya még rendkívüli ütemben fejlődik, ám a 30 hónapos gyerekeknél ez lelassul, és inkább specifikus kapcsolatok jönnek létre a neuronok között. Itt juthat nagyobb szerephez a mielin.

A kutatók most arra kíváncsiak, a nagyobb mielinszint mennyire köszönhető a genetikának, vagyis annak, hogy a jobb nyelvérzékkel rendelkezők gyermekei is hasonlóan jó nyelvérzékkel rendelkeznek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.