A tudósoknak korábban már sikerült kimutatniuk, hogy egy nagyobb napvihar képes nyomot hagyni a Földön. Nem csak a modern eszközökben, hanem a természetben: a lenyomata megjelenhet a fák évgyűrűiben. A Collège de France kutatói nemrég bizonyítékot találtak arra, hogy 14 300 évvel ezelőtt egy rendkívül heves napvihar érte el bolygónkat.

Amikor az űrből érkező sugárzás kölcsönhatásba lép a Föld légkörével, az képes egyes nitrogénatomokat szénné alakítani. A növények ezt a szenet elnyelik, így konzerválva azt, mi is történt egy adott időpontban. A tudósok ennek köszönhetően több ezer évre visszanyúló, magas sugárzási eseményekről szerezhetnek tudomást, ha összekapcsolják a szénizotóp jelenlétét a fák évgyűrűivel – írja az Interesting Engineering.

Hinode, JAXA/NASA

A szén 14-es izotópja a kozmikus sugárzás hatására folyamatosan termelődik a felső légkörben. Edouard Bard, a Collège de France tudósa szerint az egyes kozmikus események, mint például a napkitörések miatt rövid idő alatt nagy mennyiségű szénizotóp keletkezik, amit a fák képesek elnyelni. Emiatt a fák évgyűrűiben úgy jelenik meg ez a többlet, mint amikor egy grafikonon látunk egy kiugrási pontot.

A csapat az elméletet bizonyítandó a természet által jól konzervált ősi fák maradványait vizsgálta meg a dél-francia Alpokban. A vizsgálat eredményéről a The Royal Society’s Philosophical Transactions A: Mathematical, Physical and Engineering Sciences című tudományos lapban számoltak be.

A mért értékeket a grönlandi jégből származó mintákban található berillium szintjével hozták összefüggésbe. Az eredmények alapján a kiugrást egy nagy napvihar okozhatta, ami hatalmas mennyiségű részecskét juttatott a Föld légkörébe.

Átrepült egy elképesztő erejű napkitörésen a NASA szondája, videóra vette az egészet

Soha nem sikerült még olyan közelről megfigyelni egy koronakidobódást, mint ahonnan a NASA Parker Solar Probe napszondája tette meg. Az adatok elemzése egy meglepő felfedezésre is vezetett.

Bard szerint bár ma már rengeteg információt tudunk gyűjteni a Nap viselkedéséről, a múltbéli eseményekről a fák évgyűrűi, valamint a jégmagok berilliumtartalma árulkodnak igazán.

A tudósok a fenti metódus segítségével kilenc heves napvihart azonosítottak az elmúlt 15 ezer évben. Ezek közül a legutóbbi kettő 774-ben és 993-ban volt. A csapat szerint a mostani az eddigi legerősebb ilyen esemény volt, amit sikerült meghatározni – csaknem kétszer olyan erős volt, mint a legutóbbi kettő.

Egy ilyen méretű napvihar a modern korban óriási pusztítást okozna az infrastruktúrára, a kommunikációtól kezdve a navigáción át mindent érintene, és valószínűleg felbecsülhetetlen mértékű károkat okozna.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.