Édes, sós, savanyú, keserű, és a kevésbé közismert umami (mely a macskák nagy kedvence is) – és lehet, hogy van még egy hatodik alapíz is? A dél-kaliforniai USC Dornsife College of Letters, Arts, and Sciences egyetem kutatói által vezetett tudóscsapat bizonyítékot talált arra, hogy igen, lehet egy hatodik alapízt is képesek vagyunk érzékelni.

Ez a Nature Communications folyóiratban publikált megállapítások alapján a nyelv ugyanazon a fehérjereceptoron keresztül reagál az ammónium-kloridra, mint a savanyú ízre is.

„Ha skandináv országban él, igencsak ismerős lehet, és kedvelheti is ezt az ízt” – emeli ki Emily Liman, az USC neurológusa, biológiatudomány-professzora. Az északi országokban közkedvelt édesség a salmiakki: ennek összetevői között szerepel a szalmiáksó (ammónium-klorid).

A szakemberek már évtizedekkel korábban felismerték, hogy a nyelvünk erősen reagál erre a vegyületre, ugyanakkor az feltáratlan maradt, hogy pontosan mely receptorok reagálnak rá.

Érdekes különbség: más népek máshogy érzik a keserűt

Az etnikai hovatartozás is szerepet játszhat abban, mennyire érzi valaki keserűnek az étcsokoládét, a brokkolit vagy a grapefruitot - állítják dán kutatók. A megállapítás meglepő, a magyarázat prózaibb

A kulcs az OTOP1 nevű fehérje lehet, melyről az elmúlt években derítették ki, hogy a savanyú íz érzékeléséért is felelős – és köze lehet az ammónium-klorid érzékeléséhez is. Ezt több kísérlettel igyekeztek igazolni a szakemberek. Normál, és olyan egerekkel végeztek kísérleteket, amelyekben ez az OTOP1 nem termelődik, ugyanis így módosították őket genetikailag.

Mint kiderült: az ammónium-kloridra csak azok az állatok reagáltak, amelyekben jelen volt az OTOP1. Még több különböző kísérletet is végeztek, és hasonló következtetésre jutottak. Az is kiderült, hogy egyes állatok érzékenyebbek az ammónium-kloridra, mint mások, és így van ez az embereknél is.

Még 20 év múlva is jobban érezheti az ízeket, akinek kihúzzák a bölcsességfogát

A Pennsylvaniai Egyetem Fogorvosi Intézetének szakemberei elsőként elemezték a bölcsességfogak kihúzásának hosszú távú hatását. Kutatásuk szerint a beavatkozás akár hosszú távon is javíthatja az ízérzékelést.

Az érzékenység oka lehet Liman szerint, hogy elkerüljük a magas ammóniumkoncentrációval rendelkező anyagok fogyasztását – ezek ugyanis gyakran mérgező dolgokban vannak jelen.

A jövőben a szakemberek további vizsgálatokat terveznek a területen. A hatodik alapíz hivatalos elismeréséhez azonban még hosszú út vezethet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.