Erőteljes napkitörés történt, geomágneses vihar tarthat a Föld felé
A Nap most igen aktív ciklusában van.
A Nap most igen aktív ciklusában van.
A veszélyeztetett emberek közül 580 millió naponta kevesebb mint 2000 forintból él.
A kutatók eddig úgy vélték, hogy az állatok egymásnak tudják csak átadni a betegséget, embernek nem.
A Tata Chemicals Europe Anglia északnyugati részén található üzemében a gyógyszeripar számára készítenek alapanyagot a szén-dioxidból.
A hihetetlenül drága űrteleszkóp, a James Webb immár úgy üzemel, ahogy azt a kutatók eltervezték.
Idén július 14-én közelíti meg a Földet a C/2017 K2 (PanSTARRS) üstökös, ami a számítások alapján mintegy kétszer akkora, mint a Mount Everest. Az objektum az Oort-felhőből érkezik bolygónk felé.
Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A kutatás új fénybe állítja az emberiség korai történetét.
A pompeji teknős halálát nem a Vezúv kitörése, hanem az azt megelőző földrengés okozta.
Az unióban évente 2,7 millió embernél diagnosztizálnak rákot, közülük 1,3 millióan halnak bele a betegségbe.
A jelenség hátterében több tényező is állhat: többet keresnek, és kevesebb a dohányos köztük.
A ritka együttállás június 17. és 28. között volt látható. Majzik Lionel fényképén a Mars és a Szaturnusz is látszik.
A flörtölés, egy másik személy figyelmének felkeltése, általában szexuális célból, évezredes eszköz mind a nők, mind a férfiak fegyvertárában. De vajon melyek manapság a legsikeresebb flörtölési technikák? A tudománynak erre is megvan a válasza.
Ha másra nem, arra biztosan jó az alábbi kutatási eredmény, hogy férfi olvasóink lelkiismeretfurdalás nélkül igyanak meg egy pohár hideg sört a nagy melegben.
Háromszáztíz éve, 1712. június 28-án született Genfben Jean-Jacques Rousseau filozófus, író, zeneszerző, akinek radikális politikai eszméi a francia forradalomra és az utókorra is jelentős hatást gyakoroltak.
A kutatók szerint a DNS-vírusok nem tudnak olyan gyorsan mutálódni, mint az RNS-vírusok – például a koronavírus –, ám a majomhimlőnél mégis komoly változás történt az elmúlt években.
A BepiColombo űrszonda másodjára repült el a Merkúr mellett, egy ponton csupán 200 kilméterre volt a bolygótól.
A világ legsósabb és leghidegebb forrásánál vizsgálódtak a kanadai kutatók, hogy megnézzék, lehet-e élet a Marson.
Kettős krátert hozott létre a Hold felszínén az a rakétadarab, ami még március elején csapódott bele.
Az amerikai kutatók az elvégzett egérkísérletek alapján arra jutottak, hogy az egyes típusú neurofibromatózis miatt keletkező daganatok növekedését megállíthatja a Lamotrigin.
A változás sokak szerint akkor állt be, amikor az új napciklus elkezdődött. Az ESA-nál úgy vélik: nehéz évek jöhetnek a műholdak számára.