Igazságos büntetést követel Zelenszkij Oroszországnak
Az ukrán elnök egyebek mellett azt várja, hogy fosszák meg az oroszokat az ENSZ BT-beli vétójogától.
Az ukrán elnök egyebek mellett azt várja, hogy fosszák meg az oroszokat az ENSZ BT-beli vétójogától.
A mozgósítás hírére két orosz toborzóirodára is Molotov-koktélt dobtak szerda éjjel. Közben Zelenszkij ukrán elnök elmondta, milyen feltételek kellene a békéhez. Folyamatosan frissülő hírfolyamunk az orosz-ukrán háborúról.
A finn határőrség szerint megszokott a határforgalom az orosz határátkelőkön.
Egy nőt Kalinyingrádban azért vittek el a rendőrök, mert sárga és kék csíkos kabátot viselt.
Az amerikai elnök szerint Moszkva felelőtlenül fenyegetőzik atomfegyverek bevetésével.
Letitia James New York-i főügyész szerint Trumpék nagyobbnak tüntették fel a vagyonukat, hogy ezzel kedvezőbb hitelfeltételeket kapjanak a cégeik.
Kivétel nélkül minden uniós vezető történelminek nevezte azt a döntést, hogy az uniós állam- és kormányfők júniusban megadták Ukrajnának és Moldovának a tagjelölti státuszt. A kezdeti lelkesedés óta azonban egyre többen teszik fel a kérdést, mennyire reális, hogy Ukrajna belátható határidőn belül az Európai Unió teljes tagja legyen. Erről volt szó a Budapest Forum első napján rendezett kerekasztalbeszélgetésen.
Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin minapi találkozója és az ukrajnai háború tanulsága világossá tette, hogy Kína és Oroszország viszonyában folyamatosan romlik az utóbbi pozíciója.
Az ukrán elnök szerint nem lehet engedni az orosz fenyegetésnek, mert „Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”.
Az utóbbi időben az Egyesült Államok elnöke finom utalásaival egyre gyakrabban tér el az országa által évtizedek óta hangoztatott Tajvan-politikától, miközben a hivatalos csatornákon a Fehér Ház váltig állítja, hogy nem változott a Kína által a saját területének tekintett szigetországhoz való hozzáállása. A nyelvezetnek rendkívüli jelentősége van a Tajvan-kérdésben, Joe Biden pedig a jelek szerint feszegeti a retorikai – és ezzel a kínai – határokat.
A balti ország külügyminisztere biztonsági okokkal indokolta a döntést.
Elkerülhetetlen Kína és Tajvan egyesülése – üzentek Pekingből.
Nem a Nemzetközösség egyik államát keresi fel, hanem azt az országot, amely különösen fontos lesz Nagy-Britanniának a Brexit utáni kapcsolatok ápolásában.
Sok orosz nem fogadta túl lelkesen a részleges mozgósítás ötletét.
A szubkontinens különösen az orosz fegyver és energiahordozó-export kedvelt célországa.
Nigériában született, Fehéroroszországban tanult, Ukrajnában építette fel divattervező vállalkozását, a háború miatt azonban a magyar fővárosban kell újragondolnia magát. A HVG készített portrét Eno Enyieokponnal.
Vlagyimir Rogov, a területet vezető főtanács egyik tagja szerint mostantól nincs közük az országhoz, amit a „nácik és a terroristák vezetnek”.
A bizottságot maga a város kormányzója vezeti.
Hiába érte több súlyos kudarc Oroszországot a február 24-én kezdett ukrajnai agresszió során, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hátrál, sőt több fronton is mélyítette a Nyugat és Oroszország közötti válságot. Elrendelte a részleges mozgósítást, támogatásáról biztosította azokat a hét végén rendezendő álnépszavazásokat, amelyekkel a megszállt ukrajnai területek dönteni fognak az Oroszországhoz való csatlakozásról és közvetve még egy atomháborút is kilátásba helyezett. A mozgósítás – még ha részleges is – aligha lesz népszerű Oroszországban.
Az orosz védelmi miniszter hivatalos számokat is közölt az orosz veszteségekről.