A britek 77 százaléka helyesli Boris Johnson lemondását
Összességében 12 százalékuk nem ért egyet Johnson lelépésével, és még a Konzervatív Párt szavazói között is csak 23 százalék mondja azt, hogy a miniszterelnök rossz döntést hozott.
Összességében 12 százalékuk nem ért egyet Johnson lelépésével, és még a Konzervatív Párt szavazói között is csak 23 százalék mondja azt, hogy a miniszterelnök rossz döntést hozott.
Ukrajnának azonban további rakétákra lenne szüksége Oroszország ellen.
Putyin köre látványosan örül Boris Johnson lemondásának, az ukránok pedig remélik, hogy ugyanúgy kapnak fegyvert a britektől, mint eddig.
Az ukrajnai eseményekhez Oroszországnak semmi köze – mondta az orosz elnök.
Nagy a munkaerőhiány, ezt szenvedik meg most azok, akik Frankfurtból és Münchenből repültek volna.
Lemondott Boris Johnson, aki nemcsak az elmúlt évek legkártékonyabb brit politikusa volt, hanem közben zseniális médiafigura is. Összeszedtük a legszórakoztatóbb pillanatait.
Olaf Scholz kancellár kormánya azt szeretné, ha több bevándorló venne részt az ország gazdasági életében. Az ellenzék bírál, a jogvédő szervezetek szerint a törvényjavaslat nem megy eléggé messzire.
Karácsony Gergelyt is megpróbálta átverni korábban az az orosz humorista duó. Kijev polgármesterét utánozzák, az ő nevében igyekeznek tárgyalni nyugati városok vezetőivel.
A döntés ellen a kutatók tiltakoznak. Azt állítják, hogy ezek a dokumentumok nem jelentenek veszélyt Románia nemzetbiztonságára.
Hivatalosan is lemondott Boris Johnson brit miniszterelnök, az utódlási harc végéig azonban a Downing Streeten marad. Beszédében azt mondta: a konzervatívokat átjárta a csordaszellem, és engednie kellett a nyomásnak, mert senki sem nélkülözhetetlen.
Az utóbbi időben nem tapasztalt egység és összhang jellemezte a NATO madridi csúcstalálkozóját. A tagállamok támogatták Svédország és Finnország belépését, jóváhagyták a gyorsreagálású erők létszámának megsokszorozását, és elfogadták a katonai szövetség Oroszországot súlyos fenyegetésnek minősítő új stratégiai koncepcióját.
Újabb fordulatot vett az orosz–amerikai szembenállás: Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház, a Duma elnöke figyelmeztette Washingtont, Oroszországnak van mit visszavennie az USA-tól. A politikus arra az Alaszkára gondolt, amit az amerikaiak 1867-ben vásároltak meg a cári Oroszországtól.
Keményebb fellépést követelnek Ursula von der Leyentől a jogállamiság védelmében. Szerbia EU-csatlakozása körül vannak kérdőjelek. Válogatás a világlapok írásaiból.
A tárca szerint a donyecki fronton jelenleg csak a tüzérség dolgozik.
Volodimir Zelenszkij szerint az ukrán csapatok nagyon érzékeny csapásokat mérnek a megszállók logisztikája szempontjából fontos pontokra, az orosz parlamentben olyan törvényjavaslatokat fogadtak el, amelyek kötelezővé tennék a túlórát és kizárnák a versenyeztetést az állami megrendelések esetében, amennyiben azok az ukrajnai különleges katonai műveletre vonatkoznak.
Egy cikkben az orosz-ukrán háború fontosabb, szerdai hírei.
Az apja írta alá a fegyvertulajdonosi igazolványhoz szükséges papírokat, pedig akkora már bőven voltak baljós jelek a fiatal férfi viselkedésében.
Riasztási helyzetet hirdetett a gázpiacon Robert Habeck német gazdasági miniszter, az orosz szállítások csökkenése miatt alternatív megoldásokat keresnek.
A 61 éves Jurij Voronov egy logisztikai vállalaton keresztül üzletelt többek közt a Gazprommal is.
A kommunista párt kizárólagos hatalmának elismeréséért cserébe fellendülést ígért Hongkongnak Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő, aki három év alatt felszámoltatta a demokrácia maradványait is a városban, amelyet egy tágabb gazdasági térbe építhetnek be.