Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Kétszer is Iránban jártak a közelmúltban Oroszország képviselői, hogy több száz – részben rakéták kilövésére is alkalmas – drónt vásároljanak Teherántól. A műholdképekkel is bizonyított látogatások amerikai források szerint eredményesek voltak, állítólag napokon belül Iránba érkeznek azok az orosz katonák, akiket kiképeznek a perzsa államban gyártott, pilóta nélküli gépek kezelésére. Az évek óta komoly nyugati szankciók által sújtott Irán a büntetőintézkedések ellenére drónhatalommá vált. Az oroszokat leginkább érdeklő Sahed–129-esre négy, lézerrel irányított bomba szerelhető, míg a másik, a Sahed–191-es állítólag lopakodó üzemmódban is képes megtalálni a célpontját. Ez utóbbi még nem működik teljesen megbízhatóan, Izrael többet is lelőtt a Hezbollahnak átadott „láthatatlan” drónból.
Függetlenül az iráni drónok harci értékétől, az mindenképpen figyelemre méltó, hogy Oroszország – amely július elején még azt állította, el sem kezdte igazán az Ukrajna elleni katonai akciót – arra kényszerül, hogy külföldről próbáljon hatékony fegyvereket vásárolni. Eddig ugyanis az ukrajnai célpontokat precíziósnak mondott rakétákkal lőtte – sok esetben a katonai létesítmények helyett lakóházakat ért találat –, ám ezek az eszközök fogyóban vannak, az Orion-e nevű orosz drónok bevetéséről pedig utoljára márciusban érkeztek hírek.
