Néhány nap alatt öles lépéseket tett Oroszország az autoriter államból a diktatúrába vezető úton. Putyinék felszámolták a maradék sajtószabadságot, ezerszámra veszik őrizetbe az ukrajnai háború ellen tiltakozókat, és mindenkiben potenciális ellenséget látnak.
A portugál hatóságok gyanúja szerint pénzmosás, korrupció, csalás és okirathamisítás gyanúja merül fel a szefárd zsidók leszármazottainak állampolgársági ügyében.
Hétfő hajnalban egy lakóházat és az Antonov repülőgépgyárat érte támadás Kijevben.
A nőt átszállították egy másik kórházba, ott próbálták megmenteni az életét.
Az amerikai lap elemzése szerint Joe Biden elnök és a NATO bölcsen teszi, ha felkészül arra, hogy akár szintet is léphet a háború.
Szergej Polunyin szülővárosát az elsők között bombázta és foglalta el a példaképének tartott Putyin hadserege.
A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozó egykori oligarcha, Mihail Hodorkovszkij szerint az egyik legfontosabb kérdés az, Vlagyimir Putyin képes lesz-e elhitetni az orosz lakossággal, hogy ez egy sikeres hadjárat.
A várost március 2. óta ostromolják az orosz erők, az ukrán jelentések szerint eddig 2187 civil halt meg.
Videókonferenciás egyeztetés lesz hétfőn. Mihajlo Podoljak, Ukrajna tárgyalója szerint több tucat javaslat van terítéken, köztük nemcsak politikai, hanem katonai megegyezések is.
Kijevet lőtték reggel az oroszok, szünetelnek az ukrán-orosz tárgyalások, megnyílt a mariupoli menekülő folyosó, házfoglalók másznak be az orosz milliárdosok nyugati villáiba. A háborús helyzet hétfői hírei percről percre.
Az ukrán vezérkar szerint újabb támadások várhatók Harkiv, Szumi és Brovari ellen.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a teljes kimerülés határán állnak a csernobili atomerőmű dolgozói, akik több feladatot már el sem látnak a fizikai és mentális fáradtság miatt. Az ENSZ szervezetének Twitter-bejegyzése szerint a 210 fős személyzet három hete „non-stop” dolgozik az erőműben.
Azonnali tűzszünetet követel a Vöröskereszt a kelet-ukrajnai Mariupolban, amelynek lakói mérhetetlen szenvedést élnek át. Alig van élelem, nincs áram, víz, a holtak az utcákon hevernek. Hiába küldtek 100 tonnányi segélyt a konvoj az orosz tüzérség támadásai miatt nem tudott bejutni a városba.
Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója arra figyelmeztette Kínát, hogy komoly következményei lesznek, ha segítik Oroszországot a gazdasági szankciók kikerülésében. Névtelen amerikai források szerint Moszkva fegyvereket és gazdasági segítségnyújtást is kért Pekingtől.
Tizenkét pontban foglalta össze az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos meglátásait Francis Fukuyama. A filozófus kitér arra, Vlagyimir Putyin vajon túléli-e a nyilvánvalóan rá váró vereséget (nem), hogy milyen hatással volt az invázió a populistákra, köztük Orbán Viktorra (kedvezőtlen), illetve hogy mit tanulhat az esetből Kína (nem kergethet hamis ábrándokat hadserege teljesítőképésségéről).
Bohdan Andrijiv, Ungvár polgármestere hivatalos Facebook-oldalán közölte, hogy Kárpátalja megyeszékhelye képtelen több menekültet elszállásolni és ellátni, ezért a környező kistérségek vezetőinek közreműködését kérte a Kárpátok hágóin túlról érkező menekültáradat befogadásában.
Ferenc pápa eddigi legkeményebb hangvételű, vasárnapi prédikációjában a mészárlás beszüntetésére szólított fel, Oroszország megnevezése nélkül.
Az ukrán energiaügyi minisztérium szerint sikerült helyreállítani az elektromos ellátást a rossz emlékű erőműben.
Állítólag 30 cirkálórakétát lőttek ki a lengyel határól 20 kilométerre fekvő bázisra és egy közeli másik célpontra az oroszok. A helyi beszámolók szerint 35 áldozata van a támadásnak, az orosz védelmi tárca azt állítja 180 külföldi zsoldossal végeztek. Az ukránok egyre hangosabban követelik a légtérzárat.
Több tucat rakétát lőttek ki az Irak északi részén található, főként kurdok lakta Erbíl városára. A célpontok között volt az Egyesült Államok konzulátusa is, egy személy megsérült, az anyagi kár jelentős. A támadást az iráni Forradalmi Gárda vállalta magára, állításuk szerint izraeli stratégiai pontokat céloztak.
