szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

A ma kezdődő két napos uniós csúcstalálkozó eredetileg nem tűnt izgalmasnak, fontos döntések nem várhatók, ami feszültséget hozhat és minden bizonnyal hoz is, az a magyar parlament által elfogadott, a melegeket kirekesztő jogszabály. 16 tagállam vezetője nyilatkozatban ítéli el a szexuális alapon történő kirekesztést.

Az uniós tagállamok állam- és kormányfői csütörtökön kora délután az ENSZ főtitkárával, António Guterressel tárgyalnak. Több olyan téma is a napirenden szerepel, amelyek nemcsak az EU-t, hanem az egész nemzetközi közösséget érintik. A koronavírus elleni küzdelemről és a migrációról van szó. Egy uniós diplomata az EUrologusnak azt mondta, az általános hangulat az, hogy a Covid–19-járvány ügye, köszönhetően a jó ütemben haladó oltási programoknak, kezd háttérbe szorulni. Most azon van a hangsúly, hogy az új variánsok miatt a figyelemnek nem szabad lankadnia, és ebben a helyzetben az EU-nak segítenie kell a szegényebb országoknak, mert csak akkor lélegezhet fel Európa is, ha a többi kontinensen is jól haladnak az oltással. Ettől azonban még nagyon messze vagyunk. Ennél a napirendnél a vezetők kitérnek majd a szabad mozgás fontosságra és az uniós utazási igazolás zökkenőmentes bevezetésére.

A migráció kapcsán már nem várható ekkora egyetértés. Ugyanakkor a Tanács elnöke, Charles Michel arra törekszik, hogy olyan keretben maradjon a tárgyalás, amelynek az összhang lehet az üzenete. Ez a migráció külső dimenziója, amely a harmadik országoknak nyújtott segítséget, fejlesztést, a válságterületek konfliktusainak kezelését, határozott vízumpolitikát és az illegális bevándorlók hatékony visszaküldését jelentik. Vagyis a menekültügyi jogszabályról esetleg említés szintjén lesz szó, mert az nagyon megosztja a tagállamokat. A szolidaritás viszont minden bizonnyal szóba kerül, mert az olaszok, spanyolok, máltaiak és görögök sokkal több segítséget várnának a többi tagállamtól a területükön lévő menekültek elosztásában. Néhány tagállam már korábban jelezte, hogy segítenek, ez azonban korántsem általános, a külső határokat védő államok pedig egyre türelmetlenebbek.

Csütörtökön este, a vacsora mellé szolgálják fel azt a dokumentumot, amely javaslatokat tartalmaz az új Oroszország-politikára, illetve a migrációval összefüggésben a török kapcsolatok is szóba kerülnek. Az EU-ban téma, hogy meg kellene hosszabbítani a törökökkel, a menekültek feltartóztatását célzó szerződést, azonban vannak olyan vélemények is, hogy ezt ki kellene terjeszteni más államokra is a Közel-Keleten, ahol nagy számban vannak menekültek a táborokban. Ugyancsak kérdés, hogy milyen forrásból finanszírozzák ezt, mert nem mindenki akar újabb összegeket költeni erre a saját költségvetéséből. Ezek azonban még csak tájékozódó jellegű megbeszélések, ahol minden tagállamban elmondhatja a véleményét, de konkrét lépések nem következnek ezekből. És szintén a vacsora étlapján szerepel mint rendkívüli téma a magyar jogszabály. Ez annyire rendkívüli, hogy Charles Michel tanácsi elnök hivatalos meghívó levelében nem is tesz róla említést.

Azonban egy újabb levél készült, amelyet eddig 16 állam- és kormányfő írt alá. Nem Magyarországnak címezték, hanem általánosabban fogalmazva például azt írják, hogy

A tisztelet és a tolerancia az európai projekt középpontjában áll

A levél címzettjei az uniós intézmények vezetői és az ENSZ főtitkára és hivatalosan abból az alkalomból készítették el, hogy június 28-a a nemzetközi leszbikus meleg biszexuális és transznemű büszkeség napja.

Elkötelezettek vagyunk ezen erőfeszítések folytatása mellett, biztosítva, hogy a jövő európai generációi az egyenlőség és a tisztelet légkörében nőjenek fel.

– áll még a levélben, amelyet az ír miniszterelnök már nyilvánosságra is hozott.

Két nappal ezelőtt a luxemburgi Általános Ügyek Tanácsán kifejezetten a magyar homofóbtörvényre reagálva is elfogadott egy deklarációt a tagállamok nagyobb része, összesen 17-en. Ott a volt szocialista országok blokkja és Málta maradt ki az aláírók közül. Az új levelet azonban már a máltai kormányfő is ellátta kézjegyével. A helyzet azért is érdekes, mert tulajdonképpen az van benne, amit a magyar kormányfő hangoztatni is szokott, vagyis a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az egyenlő elbánás tiszteletben tartása, tehát elvileg ezek alapján annak sem lenne akadálya, hogy Orbán Viktor aláírja. Hasonló trollkodásra volt már példa, amikor tavaly áprilisban 13 tagállam nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát, hogy van olyan tagállam, amelyben a járvány okozta rendkívüli helyzetben olyan vészhelyzeti intézkedéseket hoztak, amelyek veszélyeztethetik a jogállamiságot. Az aláírók egyértelművé tették, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva sem lehet fellépni a jogállamiság és a szabad sajtó ellen. Ehhez csatlakozott Magyarország is.

Visszatérve a kedden miniszteri szintű tanácskozáshoz: a magyar kormány érve akkor is és azóta is az, hogy akik bírálják a törvényt, azok nem olvasták, legyen szó politikusról vagy újságíróról. Az EUrologus egy uniós diplomatától megtudta, hogy az ír miniszter az ülésen közölte, ő bizony elolvasta ezt a törvényt, megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak tartja.

Ugyanakkor az EU-s vezetők tisztában vannak azzal, hogy nem sok eszköz van a kezükben. A legegyszerűbbnek azt tartanák, ha Orbán Viktor a vacsora során közölné, hogy visszavonja a jogszabályt. Ellenkező esetben meg kell várni, amíg a kötelezettségszegési eljárás és az azt esetlegesen követő bírósági eljárás véget ér, ami éveket jelent.

Az előbbiekhez képest a pénteki nap kifejezetten unalmasnak ígérkezik politikai szempontból, mert az eurózóna pénzügyeiről lesz szó.

Vezető képünk május 17-én készült az Európai Tanács épületénél

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!