Az Európai Bizottság ismeri a magyar Alkotmánybíróság pénteki döntését (itt írtunk róla részletesen) és egyelőre tanulmányozza azt – mondta érdeklődésünkre Christian Wigand szóvivő. Hozzátette, előzetes véleményük az, hogy

az ítélet nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségének elvét.

Elemzésük további részét alkotja majd az is, hogy a magyar hatóságok hogyan hajtják végre a szóban forgó ítéletet.

Hasonlóan látja a helyzete Daniel Freund német zöldpárti képviselő, aki rendszeresen bírálja a magyar kormányt. Freund azt mondta az EUrologusnak, hogy „szerencsére Magyarország nem követi a lengyel nyomokat, és nem int búcsút az uniós jogrendnek. Az uniós törvényeket minden európai tagállamban érvényesíteni kell, és nem nyilváníthatja csak úgy semmisnek a kormány". A képviselő szerint a helyzet egyértelmű:

Az Orbán-kormánynak most követnie kell a példát, haladéktalanul végre kell hajtania az érintett uniós jogszabályokat!

Nem ennyire optimista Laurent Pech professzor, a londoni Middlesex Egyetem EU-jogi tanszékvezetője, aki már hosszú ideje tanulmányozza a magyar jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket. Az EUrologus kérdésére azzal kezdte a válaszát, hogy némiképp váratlannak tekinthető a döntés, a magyar alkotmánybíróság ugyanis kihátrált az EU-val való közvetlen konfliktus megnyitásának lehetőségéből, szemben a lengyel alkotmánybírósággal.

Az Orbán-féle alkotmánybíróság skizofrén ítéletet hozott

– mondta Laurent Pech. Úgy látja, hogy egyszerre próbálták a magyar bírák megnyugtatni saját országuk hatóságait, miközben arra is törekedtek, hogy „megőrizzék jogi hitelességük megmaradt részét azáltal, hogy megtagadták az Európai Bíróság – kormány által megcélzott – ítéletének felülvizsgálatát”. Az ítélet indoklásának egy részét lírai hangvételűnek találta Pech professzor, különösen azokat a részeket, „ahol Magyarország alkotmányos identitásáról van szó, és lényegében az illegális bevándorlást ennek az „identitásnak” a fenyegetésével teszi egyenlővé".

De arra is felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság nyitva hagyta a lehetőséget az uniós jog és az EUB döntéseinek utólagos à la carte megsértésére a nemzeti hatóságok, köztük a bíróságok részéről olyan konkrét esetekben, amikor a határozatban használt meglehetősen baljós fordulattal élve „külföldi lakosság de facto Magyarország lakosságának részévé válhat” az uniós jog és az EUB döntéseinek állítólagos következményeként. Ez Laurent Pech szerint egyenlő az EU Bíróság döntéseinek megsértésének engedélyezésével az autokraták által kedvelt „alkotmányos identitás” fogalmával történő érvelés alapján.

De Orbán alkotmánybírósága maga nem akarja a piszkos munkát elvégezni

– foglalta össze. Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő még tovább megy. Úgy véli, az Alkotmánybíróság döntése nem kérdőjelezi meg ugyan az uniós jog elsőbbségét, „Orbánék” nem kaptak zöld lámpát az Európai Unió Bírósága ítéleteinek semmibe vételéhez,

a jogászi kiskapuk azonban lehetőséget adnak, illetve adhatnak akár a Huxit előkészítésére is

– állítja a képviselő. Úgy érvel, hogy az Alkotmánybíróság tulajdonképpen a magyar jogalkotó kezébe adta a lehetőséget, hogy adott esetben az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságának vagy épp hatékonytalanságának kimondásával visszavegye és maga gyakoroljon bizonyos hatásköröket. „Ez jóval gyengébb döntés, mint a lengyel Alkotmánybíróság hasonló állásfoglalása, azonban ez is érdemi lehetőséget adhat Orbánék kezébe a további jogi dúláshoz” – írja Ujhelyi.