A NATO főtitkára nyilvánosságra hozta a katonai szövetség tavalyi évre vonatkozó jelentését. Értékelő beszédében azonban leginkább az orosz-ukrán háborúról beszélt Jens Stoltenberg.

Oroszország többször is hazudott a szándékairól, Oroszországot tehát csak tettei alapján ítélhetjük meg, szavai alapján nem

- mondta többek között a főtitkár arra utalva azokra a nyilatkozatokra, amelyek szerint Oroszország mérsékelni fogja a katonai műveleteket Kijev körül és Észak-Ukrajnában. Stoltenberg elmondta, hogy a NATO többször is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország készen áll Ukrajna teljes körű inváziójára. Kifejtette, hogy a katonai szövetség hosszú távú támogatása Ukrajnának azt jelentette, hogy az ukrán erők nagyobbak, jobban felszereltek, jobban kiképzettek és jobban vezetettek, mint valaha. Jens Stoltenberg arról is beszélt, hogy az invázió után a NATO azonnal megerősítette a keleti védelmét, amelyet légi- és tengeri egységek is támogatnak.

Emlékeztetett arra, hogy 2021-ben a NATO két legújabb közös főhadiszállása teljesen működőképessé vált, és a szövetséges erők készenlétben és éberségben maradtak a balti térségből Irakba tartó missziókkal és bevetésekkel.

Az afganisztáni kivonulással kapcsolatban a főtitkár megjegyezte, hogy a szövetségeseknek több mint 120 000 embert sikerült evakuálniuk három hét leforgása alatt, és körülbelül 2000 afgánt, akik a NATO-nak dolgoztak, mára a szövetséges országokba telepítettek át. Azt mondta:

az Afganisztánból levont tanulságok meghatározzák a szövetség válságokra adott válaszát a jövőben.

A főtitkár megjegyezte, hogy 2021 volt a hetedik egymást követő éve, amikor az európai szövetségesek és Kanada védelmi kiadásai növekedtek, ami reálértéken 3,1 százalékos növekedést jelent, és összesen 270 milliárd dollár többletet jelent 2014 óta. A Magyarországra vonatkozó adatok szerint a védelmi kiadások a 2014-es GDP-arányos 0,86 százalékról 1,69 százalékra nőttek. A cél, hogy 2024-re minimum 2 százalék legyen ez az összeg. A térség országai közöl jelenleg Szlovákia 1,73, Románia 1,88, Lengyelország 2,34, Csehország pedig 1,4 százalékon áll.

Stoltenberg ismertette azoknak a felméréseknek az eredményeit, amelyek szerint a NATO-tagállamok polgárainak 81 százaléka úgy gondolja, hogy Észak-Amerika és Európa számára fontos, hogy közös biztonságunk érdekében együttműködjön.

A tavalyi közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a túlnyomó többség – 62 százalék – a NATO-ban maradásra szavazna, csak 11 százalék voksolna a kilépésre, ugyanakkor azóta az országos felmérések szerint tovább nőtt a NATO-tagság támogatottsága. Magyarországon tavaly 66 százalék támogatta, 10 százalék ellenezte a NATO-tagságot, a többiek nem formáltak véleményt.