Lengyelország 2019. december 20-án elfogadta a rendes bíróságok, a közigazgatási bíróságok és a legfelsőbb bíróság szervezetére vonatkozó nemzeti szabályokat módosító törvényt, amely miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított. A brüsszeli testület szerint mivel a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsára – amelynek függetlensége és pártatlansága nem biztosított – ruházza a bírák jogállását és feladataik ellátását közvetlenül érintő ügyek elbírálására vonatkozó hatáskört, befolyásolja a bírák függetlenségét. Ezenkívül valamennyi nemzeti bíróság számára megtiltja, hogy ennek a bíróságnak uniós megfelelésére nézve vizsgálatot indítsanak.

A Bizottság azt is állította, hogy a törvény – mivel előírja a bírák számára, hogy közöljék a szervezetekben vagy alapítványokban folytatott tevékenységeikre és korábbi politikai hovatartozásukra vonatkozó információkat, továbbá előírja ezen információk közzétételét – sérti a magánélet tiszteletben tartásához való jogot és a személyes adatok védelméhez való jogot.

Az Európai Bíróság hétfői ítéletében valamennyi pontban igazat adott a bizottsági érvelésnek és elutasította a lengyel ellenérvelést. Kimondták, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa nem felel meg a függetlenség és a pártatlanság követelményének. Ebből következik, hogy az uniós jog alkalmazására köteles bírák esetében “a függetlenségük befolyásolására önmagában az a kilátás is alkalmas, hogy ki vannak téve annak a veszélynek, hogy egy ilyen fórum hozhat döntést a jogállásukkal és a feladataik ellátásával kapcsolatos kérdésekben”.

Az is sérti az uniós jogot, hogy a törvény megtiltja az Európai Bírósághoz fordulás lehetőségét előzetes döntéshozatali kérelem esetén, mert ez nem egyeztethető össze a törvény által előzőleg létrehozott független és pártatlan bírósághoz való fordulás biztosítékaival.

Kimondták továbbá: a valamely politikai pártban korábban fennálló tagságra vonatkozó adatok online közzététele nem alkalmas a bírák pártatlanságának erősítésére irányuló állítólagos cél elérésére. Ami a bírák szervezetekben vagy nonprofit alapítványokban fennálló tagságára vonatkozó adatokat illeti, azokból kiderülhet a bírák vallási, politikai vagy világnézeti meggyőződése. “Ezen adatok online közzététele lehetővé tenné, hogy azok az személyek, akik az állítólagos közérdekű céltól eltérő okokból kívánnak tájékozódni a bíró személyes helyzetéről, szabadon hozzáférhessenek az említett adatokhoz” – áll az ítéletben.

Az ügy érdessége, hogy az Európai Bíróság egy végzésében 2021-ben úgy döntött, hogy a vitatott törvénymódosítás végrehajtását fel kell függeszteni. Ennek Lengyelország nem tett eleget, ekkor napi 1 millió eurós bírsággal sújtották az országot, mivel továbbra is alkalmazta a törvényt. A bírság mértékét idén áprilisban megfelezték. Az ítélet tartalmazza, hogy mostantól nem kell fizetni a büntetést – azonban a döntést értelemszerűen végre kell hajtani. Így már több mint 500 millió eurós pénzösszeggel tartozik Lengyelország.

Fontos az ügy kapcsán, hogy Lengyelország az igazságügyi reform miatt nem juthatott eddig hozzá a 35 milliárd eurós helyreállítási alapjához. És ez továbbra is fennáll mindaddig, amíg a most elbírált törvényt vissza nem vonják.