A magyar miniszterelnök azzal indított csütörtökön Brüsszelben, hogy felelősségre vonta az Európai Bizottságot, és megkérdezte, hol van a pénz, és hogy lehet az, hogy a csőd szélére került az EU. Ezt a kérdést azzal összefüggésben tette fel, hogy a Bizottság egy hete 66 milliárd eurós pótbefizetést kért a tagállamoktól, az elmúlt három év váratlan eseményeivel kapcsolatos költségnövekedés pótlására. Orbán azt is gyanította, hogy a Magyarországnak és Lengyelországnak járó, de ki nem fizetett pénzek Ukrajnában landoltak.

A csúcstalálkozó végén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Népszavának kijelentette, hogy tőle nem kérdezte meg Orbán, hol a pénz, de ha megkérdezte volna, akkor el tudta volna neki mondani. Rámutatott arra, hogy számos intézmény ellenőrzi az Európai Bizottság pénzköltéseit, például az Európai Számvevőszék és az Európai Parlament is, majd hozzátette, hogy az átláthatóság nagyon fontos a korrupcióellenes küzdelem miatt is. Egyebekben Ursula von der Leyen cáfolta a költségvetési csőddel kapcsolatos vádakat. A csúcstalálkozón egyébként a költségvetés ezirányú módosítása csak egyetlen pontban szerepelt, s a következőt fogadták el a zárókövetkeztetésekben:

Az Európai Tanács tudomásul veszi a többéves pénzügyi keret javasolt felülvizsgálatát. Az Európai Tanács továbbra is foglalkozik az üggyel.

Ezt a mondatot tehát az az Orbán Viktor is elfogadta, aki a közmédiában még arról beszélt, a magyarok és lengyelek pénzét adják Ukrajnának. Dana Spinant, az Európai Bizottság szóvivője ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta az EUrologusnak:

A Lengyelországnak és Magyarországnak szánt európai helyreállítási alap természetesen mindkét ország számára fenntartva marad. Ezeket az alapokat nem lehet és nem is fogjuk másra fordítani. A pénz megszerzése előtt azonban végre kell hajtaniuk azokat a fontos reformokat, amelyek mellett elkötelezték magukat, hasonlóan a többi 25 tagállamhoz.

Azt, hogy hol a magyarok pénze, ebben a cikkben magyaráztuk el.

Orbán azt kérdezi, hová lett az EU pénze. Elmagyarázzuk

Új témát dobott be az uniós csúcs előtt a magyar miniszterelnök, aki szerint a csőd felé sodorták az Európai Uniót. Ez természetesen nem igaz, Orbán magyarázatában pedig több pont is erősen megkérdőjelezhető. A kormányfő azonban valószínűleg nem véletlenül hozta elő az unió költségvetési tervének tervezett módosítását, azt ugyanis később akár vétóval való fenyegetésre is használhatja.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a migráció kapcsán a vonatkozó szövegrészt módosítását akarta elérni a magyar és a lengyel kormányfő, erre azonban a többi 25 tagállam mondott nemet. Csütörtök éjjel órákon keresztül próbálták meggyőzni Orbán Viktort és Mateusz Morawieckit arról, hogy támogassák a szöveget, elsősorban Georgia Meloni vállalta a közvetítő szerepet.

Nincs lehetőség megállapodni Lengyelországgal és Magyarországgal

– jelentette ki az olasz kormányfő. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök pedig úgy fogalmazott, hogy

meglepte egyes országok szűklátókörűsége.

A megoldás végül az lett, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke adott ki egy nyilatkozatot, amelyben az elnök megjegyezte, hogy “az Európai Tanács mélységes sajnálatát fejezi ki a Földközi-tengeren nemrégiben bekövetkezett tragédia miatt”, valamint rögzíti, hogy “a migráció olyan európai kihívás, amely európai választ igényel”. A négypontos nyilatkozatban megállapítják azt is, hogy Lengyelország és Magyarország szerint ezekben a kérdésekben konszenzussal kell döntéseket hozni, és rögzítik, hogy ezen két ország úgy gondolja, az “áthelyezésnek és letelepítésnek önkéntes alapon kell történnie, és a szolidaritás minden formáját egyformán érvényesnek kell tekinteni, és nem lehet az illegális migráció potenciális húzó tényezője".

Már a pénteki nap folyamán több uniós vezető jelezte, hogy nincs túl nagy jelentősége annak, hogy így alakultak a dolgok, mivel a migrációval kapcsolatos jogszabályokról a tagállamok már hetekkel ezelőtt, a belügyminiszterek tanácsában kialakították álláspontjukat. Érdekesség, hogy ott a két ellenszavazó – Magyarország és Lengyelország – mellett négy ország tartózkodott, akik azonban most nem álltak a Budapest-Varsó tengely mellé. Elmondta a véleményét a helyzetről a német kancellár is.

Nem igazán aggódom. A dolgok megvalósításának többféle módja van

– jelezte Olaf Scholz. Ukrajna kapcsán Ursula von der Leyen elnök bejelentette, hogy az állam- és kormányfők megbízták a Bizottságot azzal, terjesszen elő egy jogilag megalapozott javaslatot a lefoglalt orosz készpénz Ukrajna újjáépítésére történő felhasználására. "Az orosz jegybank befagyasztott eszközeiből származó extra nyereségre koncentrálunk" – fogalmazott ezzel kapcsolatban a bizottsági elnök. A német kancellár azonban figyelmeztetett, hogy még nincs meg a jogi eszköz, “tanulmányozni kell a kihívásokat”, ezt követően lesz olyan helyzetben, hogy támogatni, vagy ellenezni tudja a megoldást.

Szóba került az is, hogy az év elején az EU azt a célt tűzte ki, hogy egy éven belül 1 millió lőszert juttat Ukrajnának. Von der Leyen szerint három hónap tapasztalatai alapján elmondható, hogy jó úton haladnak ennek teljesítése felé. Megjegyezte, az EU összességében több mint 220 000 lőszert, valamint 2 000 rakétát szállított Kijevbe. Ez – különösen a rakéták számát illetően – jelentősen meghaladja az előzetes tervezést.

A csúcstalálkozón mások mellett szóba kerültek az EU–Kína-kapcsolatok is, amellyel külön cikkben foglalkoztunk.