Orbán Viktor magyar, és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökök keresztülhúzták az Európai Tanács számításait csütörtök éjjel, amikor megvétózták az Európai Tanács közös határozatát a migrációról. Bár pénteken folytatták a vitát, az unió állam-és kormányfői ekkor már hiába próbáltak egyezségre jutni a kérdésben, az nem sikerült.
Így végül a migrációs határozat teljesen kimaradt a végső szövegből, helyette az Európai Tanács elnöke, Charles Michel adta ki.
A magyar-lengyel blokkot Michel is megerősítette az uniós csúcsot lezáró sajtótájékoztatón, utalva rá, hogy a magyarok és a lengyelek nem értettek egyet a 25 másik tagállammal. A két tagországnak főleg a határozat „nyelvezetével" volt baja.
A kiadott határozatban is szerepel, hogy Orbán és Morawiecki szerint konszenzusra kell jutni a menekültügyi politikáról, az áthelyezésnek és áttelepítésnek önkéntes alapon kell történnie, a szolidaritás minden formáját egyformán érvényesnek kell tekinteni, és nem szabad, hogy az illegális bevándorlók számára vonzerőt jelentsen.
Nem lényeges
Ahogy azt több uniós vezető is megjegyezte, az, hogy nem fogadták el a konklúziót, önmagában nem sokat jelent. A határozat csak szimbolikus, és nincs ráhatással az új migrációs jogszabály elfogadására. A legnagyobb probléma, amit a magyar és a lengyel miniszterelnök okozott, hogy miattuk nem tudtak a többiek elmenni aludni, és pénteken is folytatniuk kellett a tárgyalásokat. Az Európai Tanács első napja ugyanis a magyar-lengyel vétóig zökkenőmentesen haladt, a vezetők megállapodtak például Ukrajna támogatásáról, és még olyan remények is voltak, hogy már csütörtökön lezárhatják a tárgyalásokat. Ez végül nem így lett, és a migrációs helyzet mellett több fontos kérdés, például Kína és az EU-s cégek védelme is a pénteki napra tolódott.
A blokkolás előzménye, hogy az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei június közepén minősített többséggel egyeztek meg a menekültügyi javaslatcsomagról, és most második körös egyeztetésre vár az Európai Parlamenttel. Orbán Viktor már ekkor puccskísérletről beszélt, szerinte ilyen kérdésben csak és kizárólag egyhangú döntéssel lehetne határozni. Gondja volt azzal is, hogy a javaslat bevezette a „kötelező szolidaritás” elvét, melyet a magyar kormány a kötelező kvótákhoz hasonlított, még úgy is, hogy azt pénzzel, vagy más technikai hozzájárulással ki lehet váltani.
Bár a téma nem az állam-és kormányfőkre tartozik, hiszen a jogszabályokat nem ők alkotják, a most véget ért csúcstalálkozóra a lengyelek egy javaslattal készültek, mely kimondta volna, hogy a tagállamoknak migrációs ügyekben konszenzusra kell törekedniük. Ebben az esetben ugyanis bármely tagállamnak vétójoga lehetne a kérdésben. A javaslathoz a magyar kormány is csatlakozott.
Orbán Viktor a Kossuth rádióban péntek reggel egyenesen migrációs háborúról beszélt, amit szabadságharcnak nevezett. A kormányfő puccsszerű rohammal magyarázta azt, hogy az uniós vezetők többségi döntéssel akarták átvinni a megállapodást, és a háttérben meghúzódó Soros-szálról is beszélt.
„Arra akarnak kötelezni minket, hogy migránsgettókat építsünk Magyarországon” – tette hozzá.
A vitán Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is próbált közvetíteni, aki mind Orbán, mind Morawiecki politikai szövetségesének számít. Olaszország területén nagy számban tartózkodnak jelenleg is menedékkérők, így Meloninak kimondottan érdeke egy közös európai menekültügy szabályozás, ami leveheti a terhet Olaszországról. Azonban úgy tűnik, még ő sem járt sikerrel. A megállapodás lehetőségét végül péntek délután vetették el az államfők.
Okozhat még gondot
A jelenlegi EU-s álláspont az, hogy a mostani migrációs helyzet, ideértve a Földközi-tengeren rendszeres halálos baleseteket, teljes mértékben tarthatatlan, így még egy tökéletlen, kompromisszumos megoldás is jobb a semminél. Az államfők konklúziója még kevesebb kompromisszumot igényelt volna, ebben főleg olyan alapvetések vannak, mint hogy el kell lehetetleníteni az embercsempészek üzleti modelljét, vagy törekedni kell az emberi életek megóvására a migrációs útvonalakon.
Az egyetértés hiánya most ugyan még nem zavart túl sok vizet, de ez már nem igaz az uniós költségvetés módosítására, amit Orbán élesen kritizál. A jövőben ugyanis az Európai Tanács minden tagjának egyetértésére lesz szükség ahhoz, hogy az EU hétéves költségvetését megtoldják 15 milliárd euróval a migrációs helyzet kezelésére. Ekkor újra próbálhatja majd a magyar miniszterelnök vétózással érvényesíteni a politikai álláspontját.
