A testület számításai a hat legnagyobb európai gazdaságra - Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Lengyelország – vonatkozóan tartalmaznak részletes adatokat, a többi ország – így Magyarország esetében is – a tagállami jelentéseket vették alapul. Ezek alapján az előrejelzés leglényegesebb megállapítása, hogy

az EU gazdasága továbbra is növekszik, bár csökkentett lendülettel.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság az EU gazdaságának növekedését 2023-ban 0,8%-ra módosította a tavaszi előrejelzésben közölt 1%-ról, 2024-re pedig 1,4%-ra az 1,7%-ról. Az euróövezet növekedését 2023-ban 0,8%-ra (1,1%-ról), 2024-re pedig 1,3%-ra (1,6%-ról) módosították.

Az infláció várhatóan tovább csökken. A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) inflációja az előrejelzések szerint 2023-ban eléri a 6,5%-ot (a tavaszi 6,7%-hoz képest), 2024-ben pedig a 3,2%-ot (3,1%-hoz képest). Az euróövezetben az infláció előrejelzése szerint 2023-ban 5,6%, 2024-ben pedig 2,9% lesz.

A legfrissebb adatok megerősítik, hogy 2023 első felében az uniós gazdasági tevékenység visszafogott volt az EU-t ért sokkok hatására. Ezek között említik az ukrán háborút, az inflációt, a természeti katasztrófákat és a magasabb kamatlábakat is. Mindezt nem tudták kellően ellensúlyozni a csökkenő energiaárak és a kivételesen erős munkaerőpiac, amely rekordalacsony munkanélküliségi rátát, a foglalkoztatás folyamatos bővülését és a bérek növekedését eredményezte.

A brüsszeli testület megállapítja, hogy a világgazdaság a vártnál valamivel jobban teljesített az év első felében – a gyenge kínai teljesítmény ellenére. A globális növekedési és kereskedelmi kilátások azonban nagyjából változatlanok a tavaszhoz képest, ami arra utal, hogy az EU gazdasága nem számíthat a külső kereslet erőteljes támogatására.

Várhatóan a szigorú monetáris politika hatása továbbra is visszafogja az uniós gazdasági tevékenységet. Jövőre azonban enyhe növekedési fellendülés várható, mivel az infláció folyamatosan mérséklődik, a munkaerőpiac továbbra is robusztus marad, és a reáljövedelmek fokozatosan helyreállnak.

Az infláció 2023 első felében tovább mérséklődött a csökkenő energiaárak, valamint az élelmiszerek és ipari termékek mérséklődő inflációs nyomása következtében. Az euróövezetben júliusban 5,3%-os volt a pénzromlás mértéke, ami pontosan a fele a 2022 októberében mért 10,6%-os csúcsnak. Ehhez képest a KSH augusztus 8-án közzétett tájékoztatása szerint a fogyasztói árak inflációja az előző hónapban 17,6 százalékon alakult Magyarországon.

A várakozások szerint az energiaárak 2023 hátralévő részében tovább csökkennek, de lassuló ütemben. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke szerint uniós szinten a magas infláció már a múlté.

Az EU gazdasága két hatalmas megrázkódtatást szenvedett el a világjárvány és az Oroszország által indított ukrajnai háború miatt. A nagyon magas infláció megtette a maga hatását, bár mostanra visszaszorulóban van

– jelentette ki az alelnök.