Már a pénteken reggel Politico is megszellőztette azt, ami pár órával később valósággá vált: a tagállamok körében nem sikerült minősített többséget kialakítani a platformmunkások helyzetének rendezéséről szóló irányelvről. A platformmunkások digitális platformokon keresztül vállalnak munkát, a legnagyobb ilyen cégek közé tartozik például az Uber, a Wolt, a Deliveroo vagy a Bolt. Ez azért nagyon meglepő, mert nyáron a tagállamok delegációja és az Európai Parlament tárgyalói megegyeztek az új jogszabályban, erről kellett volna a karácsonyi szünet előtti utolsó napon formálisan döntést hozniuk az uniós nagyköveteknek. Azonban mivel az ellenkező országok jelezték, hogy nem támogatják a kialkudott törvényt, így szavazásra sem bocsátotta a szöveget a spanyol elnökség.

Úgy tűnik, elsősorban Franciaország volt az, amelyik határozottan ellenezte az új szabályozást. A Politiconak nyilatkozó európai parlamenti képviselő, a téma parlamenti előadója, Elisabetta Gualmini olasz szociáldemokrata képviselő szerint

Magyarország és a balti országok Franciaország mellé állnak a jogszabállyal szemben.

Az Euronewsnak a spanyol elnökség szóvivője azt mondta, hogy

úgy döntöttünk, hogy nem bocsátjuk a szöveget hivatalos szavazásra a mai COREPER-en (a nagyköveti értekezleten), és továbbítjuk a soron következő belga elnökségnek, hogy folytassák a tárgyalásokat, amihez sok szerencsét kívánunk.

A javasolt szabályozás szerint egy platformmunkást munkavállalónak kell minősíteni és így részesülnie kell a munkavállalókat megillető juttatásokból, ha legalább három feltétel teljesül az alábbiak közül:

• a dolgozó által megkereshető pénzösszegre felső határ vonatkozik,
• a munka dolgozó általi visszautasításának lehetősége korlátozott,
• szabályok vannak a dolgozó megjelenésére vagy magatartására vonatkozóan,
• a szolgáltatást végző nem oszthatja be magának a munkaidejét,
• elvárja a megbízó, hogy a megbízott rendelkezésre álljon,
• van munkaidő-beosztás,
• a megbízó megtilthatja, hogy a megbízott máshol is végezzen hasonló szolgáltatást.

Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg több mint 28 millió ember dolgozik digitális munkavégzési platformokon keresztül az EU-ban, 2025-re pedig várhatóan a 43 millió főt is eléri a számuk. E dolgozók túlnyomó többsége valóban önfoglalkoztató, de a becslések szerint 5,5 millióan helytelelenül kerültek ebbe a kategóriába. 2016 és 2020 között a platformgazdaság bevételei közel az ötszörösükre, becslések szerint 3 milliárd euróról mintegy 14 milliárd euróra nőttek.

Elisabetta Gualminit képviselő arra is panaszkodott, hogy az elmúlt két évben óriási nyomás alatt kell dolgozniuk.

Attól tartok, hogy végül a lobbik és a multinacionális cégek elvégezték a munkájukat. Óriási nyomás nehezedett erre a dossziéra. Hatalmas lobbizás. Elárasztottak minket az e-mailek és a telefonhívások

– mondta. Az ügy még nincs veszve, de kérdés, hogy a belga elnökség képes lesz-e többséget kialakítani a javaslat mögött, illetve ha módosításokat szeretnének, azokkal egyetért-e az Európai Parlament.