Az Európai Bizottság kedden közzétett egy új Eurobarométer-különfelmérést, amely szerint a fiatal európaiak határozottan támogatják az EU bővítését: a 15 és 39 év közötti válaszadók körülbelül kétharmada osztja azt a nézetet, hogy a (potenciális) tagjelölteknek csatlakozniuk kellene az EU-hoz, amint teljesítik a szükséges feltételeket, míg 56 százalékuk támogatja az EU további bővítését, és úgy vélik, hogy az előnyös a saját országuk számára. A felmérésben részt vevők szerint az EU-tagság bővítésének fő előnyei a biztonsághoz és a védelemhez, az erősebb gazdasághoz és versenyképességhez, valamint az EU globális befolyásához kapcsolódnak a világban. A polgárok 67 százaléka azonban azt mondja, hogy nem érzi magát jól tájékozottnak a bővítésről.
Felmérések készültek a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban is, és ezek általánosságban az EU-csatlakozás támogatottságát mutatják. A Nyugat-Balkánon a legmagasabb támogatottságot Albániában (91 százalék) és Észak-Macedóniában (69 százalék) regisztrálták, míg a szerbiai válaszadók körében a legalacsonyabb az EU-csatlakozás támogatottsága a régióban: 33 százalék. A keleti szomszédságban Grúziában és Ukrajnában 74, illetve 68 százalékos támogatottságot élvez a csatlakozás gondolata.
Az albánok alkotják a legpozitívabb képet az EU-ról (82 százalék a kedvező vélemények aránya), míg Szerbiában a legalacsonyabb ez az érték (38 százalék). Moldovában a polgárok több mint fele pozitív képet alkot az EU-ról (55 százalék), míg ez az arány alacsonyabb Ukrajnában (49 százalék) és Grúziában (43 százalék).
Törökországban egy hasonló felmérés 49,9 százalékos támogatottságot mutatott az EU-tagság iránt, míg a polgárok 50,7 százaléka pozitívan látja az EU-t.
A magyarok az uniós átlagnál is nagyobb mértékben támogatják az EU bővítését, 64 százalékuk szeretné ezt, amennyiben a tagjelölt ország teljesíti az összes feltételt.
A számot több nyugat-balkáni ország, illetve Törökország nagyobb mértékű támogatása növeli jelentős mértékben. Montenegró, Törökország, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Albánia esetében magasabbak a magyar számok, de ugyanez érvényes Grúziára és Moldovára is. Ukrajna esetében viszont csak a magyarok 30 százaléka támogatja az ország csatlakozását, 64 százalékuk pedig ellenzi. Utóbbi adat – holtversenyben a csehekkel – a legmagasabb arány az Európai Unióban. A sor másik végén a svédek állnak, ott a válaszadók mindössze 7 százaléka ellenzi az ukrán csatlakozást, míg 91 százalékuk támogatja.
Érdemes megfigyelni a tendenciát Magyarországon, amelyben visszatükröződik, hogy a Fidesz ellenzi, a Tisza Párt pedig igyekszik semleges álláspontra helyezkedni Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban. Az Eurobarometer korábbi, 2024. tavaszi felmérésében az unió átlagát tekintve az emberek 60 százaléka támogatta Ukrajna uniós tagságát, 33 százalékuk ellenezte, 7 százalék pedig nem tudta, mit válaszoljon. Ugyanakkor a magyarországi adatok a támogatók 42, az ellenzők 52 százalékos arányát mutatták, miközben a magyar résztvevők 6 százaléka választotta a „nem tudom” leetőséget. Fél évvel később, a tavaly őszi felmérés során az EU-s számsor minimálisan változott: 60-34-6. A magyar változás már jelentősebb volr: 40-55-5.
Tehát másfél év alatt az ukrán tagságot támogató magyarok aránya a felére csökkent, ennek megfelelően az ellenzők közel kétszer annyian lettek.
Nyitóképünkön tiltakozók óriási EU-zászlót tartanak a kezükben, miközben egy vitatott, „külföldi befolyásról” szóló törvényjavaslat ellen tüntetnek, amely Brüsszel szerint aláásná Grúzia európai törekvéseit. Tbiliszi, 2024. április 28. Fotó: AFP / Vano Shlamov
