Márciusban nyújtott be igényt a magyar kormány az Európai Bizottsághoz, amelyben uniós források átcsoportosítását kérte 605 millió euró értékben, az EU-s költségvetés félidős felülvizsgálata keretében. Ebben nincs semmi szokatlan,
a magyar esetet az teszi különlegessé, hogy befagyasztott pénzeket akar a kormány áthelyezni olyan alapokba, amelyek nincsenek befagyasztva.
A tagállamok döntése alapján 2022 végén a korrupciós kockázatok miatt az EU három kohéziós alap 55 százalékát, 6,3 milliárd eurót zárolt, illetve a menekültekkel és az LMBTQI-közösséggel való bánásmód, valamint az akadémiai szabadság megsértése miatt további 2,5 milliárd eurót. Később erre a sorsa jutott a helyreállítási alap 10,4 milliárd eurós kerete is.
Egy ideig a 2021–2027-es időszakra eső teljes költségvetés zárolva volt, de 10,2 milliárd eurót az igazságszolgáltatási reformra hivatkozva felszabadítottak 2023 végén. Jelenleg ezt a forrást tudja felhasználni Magyarország, s az itt lévő alapokba kérte a kormány a még zárolt összeg egy részének átcsoportosítását. Fontos tudni, hogy az idő múlása miatt tavaly december végén 1 milliárd euró végképp elveszett, és ugyanez várható ennek az évnek a végén is.
A tagállamok már megegyeztek a félidei felülvizsgálat általános szabályaiban, azonban a véglegesítés az Európai Bizottság feladata. Az eredeti magyar igénnyel nem volt teljesen elégedett az Európai Bizottság, ezért megküldték észrevételeiket a magyar kormánynak, amely ennek nyomán átdolgozta a kérelmét, és ezt adták be ismét szeptember elején. Az összeg is csökkent, sajtóhírek szerint 550 millió euróról van szó, de ezt a Bizottság nem erősítette meg.
A Bizottság teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy a kohéziós alapok végrehajtása során tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, és ebben az esetben sem lesz másképp
– jelentette ki az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatóján Maciej Berestecki szóvivő. Később egy másik szóvivő, Olof Gill hozzátette, hogy „a döntéseket objektív kritériumok alapján hozzák meg, nem tágabb politikai kritériumok alapján”.
Utóbbival arra utalt, hogy a Financial Times értelmezése szerint Magyarország akkor kaphatja meg ezt a pénzt, ha elfogadja a 19. szankciós csomagot.
Az EUrologus megbízható forrásból úgy értesült, hogy a döntést a brüsszeli testületnek az év végéig kel meghozni, de ennél lényegesen hamarabb lehet rá számítani. Ez a döntés a Bizottság hatáskörébe tartozik, vagyis nem kell a tagállamoknak jóváhagyniuk.
Nyitókép: Martin Bertrand / Hans Lucas / AFP
