Szijjártó Péter azzal kezdte a beszámolóját, hogy az EU láthatóan elszigetelődött, csak Magyarország az az uniós tagállamok közül, amely jóban van a nagyhatalmakkal.
A világ előtt álló nagy biztonsági kihívások megoldásában nem osztottak lapot az EU-nak. Így jár az, aki háborúpárti, szítja a háborús feszültséget, az ilyen szereplőt soha nem hívják meg azokra a helyekre, ahol a békét csinálják
– fogalmazott a külügyminiszter. Szijjártó szerint a tervezett budapesti békecsúcs kapcsán az EU-n belül „zavar, tanácstalanság és irigység”, valamint ezek „szánalmas leplezése” tapasztalható. Úgy véli, hogy az EU nem arra helyezik a fókuszt, hogy sikeres legyen Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnöke találkozója, sőt, szerinte az uniós vezetők „jelentős része” minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy megakadályozza ennek a csúcsnak a létrejöttét. „Ahelyett, hogy örülnének neki” – tette hozzá.
Ehhez képest Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy valamennyi tagállam támogatja Trump elnök erőfeszítéseit a háború befejezésére,
de Putyin csak akkor fog komolyan tárgyalni, ha úgy gondolja, hogy vesztésre áll.
Szijjártó Péter szerint Ukrajna „esztelen összeget”, 60 milliárd eurót követel arra, hogy megvédje magát, az EU pedig még a közös védelemre szánt hitelből érkező összeg egy részét is Ukrajnának akarja adni, miközben a következő két évre az ukrán állam működtetésére „130 milliárd euróra van szükség az európai adófizetők pénzéből”.
A külügyminiszter jelezte, hogy szóba került a befagyasztott orosz banki vagyon felhasználása is Ukrajna javára, amivel kapcsolatban Szijjártó is konzultációt folytatott. Nem az EU-val, hanem az orosz kormánnyal, ahol biztosították a magyar külügyminisztert, hogy amennyiben ez megtörténik, akkor „tagállamonként tennének ellenlépéseket”. Szijjártó Péter eredményként könyvelte el, hogy az Európai Tanács jogi szolgálata megállapította: alátámasztható, hogy szankciós listára kellene helyezni három ukrán személyt, akik kényszersorozásokért felelősek. Ezt korábban a magyar kormány kezdeményezte az EU-nál.
Ma már beszámoltunk arról, hogy az energiaminiszterek tanácsa – magyar és szlovák ellenszavazattal – megegyezett az orosz energiahordozók uniós piacról történő kivezetésével kapcsolatos közös álláspontjukról. A jogszabályt majd az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokon kell véglegesíteni. Szijjártó szerint ezzel nyílt beismerése született, hogy csak politikai és ideológiai okai vannak ennek a döntésnek, nincs biztonsági, szakmai vagy energiaügyi szempont. Ennek ellentmond, hogy a jogszabálytervezet indoklásában az elmúlt két (!) évtizedre visszamenően felsorolták, hogy az oroszok milyen lépésekkel igyekeztek befolyásolni, kiszámíthatatlanná tenni az európai energiapiacot. Az Ukrajna elleni támadással párhuzamosan ez szintet lépett.
Az Oroszországi Föderáció által a gázellátás fegyverként való használata és a gázáramlás szándékos megzavarásával elért piaci manipuláció nyomán az Unióban 2022-ben ugrásszerűen megemelkedtek az energiaárak, és példátlan szintet értek el: akár nyolcszorosát is kitették az előző évek átlagának
– áll az összefoglalóban.
Szijjártó mindenesetre megállapította, hogy az EU-ban
„halvány fogalmuk sincs arról, hogy ennek milyen következményei lesznek egyes európai országokra nézve”.
A külügyminiszter szerint ez a lépés „alapvetően veri szét az energiaellátási struktúrákat”, de „senkit sem érdekel a javaslat hatása, ezek után az európai szolidaritásról senki ne oktasson ki”.
A külügyminiszter kijelentette, hogy politikai és jogi eszközöket is igénybe fog venni a magyar kormány annak érdekében, hogy a jogszabály elfogadását megakadályozza. Ez nem lesz egyszerű, mert a tagállamok minősített többséggel döntenek, Magyarországon kívül csak Szlovákia jelezte a fenntartásait.
„Meg fogjuk védeni a magyar embereket, nem engedjük, hogy Brüsszelből brutális áremelést zúdítsak a magyar emberek nyakába”
– mondta Szijjártó, aki megismételte, hogy ez egy szankciós intézkedés, ami egyhangúságot igényelne a tagállamok körében. Erre hivatkozva, amennyiben a jogszabályt mégis elfogadják, akkor az „megalapozza az Európai Bíróság előtti eljárást”, vagyis a kormány úgy készül, hogy beperli az EU-t. Ilyen utoljára 2021-ben, a pénzbefagyasztást eredményező jogállamisági eljárás esetében történt, akkor azt a pert a magyar – és az akkori lengyel – kormány a per tárgyává tett minden egyes pontban elvesztette.
Szijjártó szerint az egész jogszabálynak csak az az értelme, hogy Magyarországot és részben Szlovákiát elvágják az orosz gáztól, mert a többiek már mind leváltak az orosz energiáról. Ez nem teljesen így van, mert az Európai Bizottság összegzése szerint még mindig a teljes uniós energiaimport 13 százaléka jön Oroszországból. Az EU tovább szigorít.
Ezen a héten egy jelentős új szankciócsomag elfogadását tervezzük Oroszország ellen. Minden egyes euró, amit megtagadunk Oroszországtól, egy olyan euró, amit nem használhat fel háborúra. A miniszterek ma azt is világossá tették, hogy a tizenkilencedik csomag után a következő csomagon kell dolgoznunk. Nem ez lesz az utolsó
– fogalmazott Kaja Kallas. Sőt, a következő mondatban mintha Szijjártónak üzent volna: „Mindannyiunknak hallgatnunk kell Trump elnök felhívására, hogy hagyjuk abba az orosz olaj és gáz vásárlását”.
