Az új nagysebességű vasúti cselekvési terv azokat a lépéseket tartalmazza, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 2040-re gyorsabb, “interoperábilisabb és jobban összekapcsolt európai hálózat” jöjjön létre. Célja, hogy csökkentse az utazási időket, és a vasutat vonzóbb alternatívává tegye a rövid távú légi utazásokkal szemben, ezáltal növelve az utasok számát, és fellendítve a regionális gazdaságokat és a turizmust. A transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) építve a terv a főbb csomópontok 200 km/h vagy annál nagyobb sebességgel történő összekapcsolását irányozza elő. Az utasok Berlinből Koppenhágába négy óra alatt utazhatnak a jelenlegi hét óra helyett, Szófiából Athénba pedig hat óra alatt a jelenlegi 13 óra 40 perc helyett. Az új, határokon átnyúló összeköttetések gyorsabb és egyszerűbb utazásokat is lehetővé tesznek, mint például a Madridon keresztül Párizs–Lisszabon útvonalat, valamint javítják a balti fővárosok közötti összeköttetést.
A fejlesztés Magyarországot három irányból is érinti:
- Budapest–Pozsony – 1 óra 40 perc (2 óra 40 perc helyett)
- Budapest–Zágráb – 4 óra 15 perc (8-9 óra helyett)
- Budapest–Bukarest – 6 óra 15 perc (12-13 óra helyett).
A terv megvalósítása érdekében az Európai Bizottság összehangolt finanszírozási stratégia kidolgozását írta elő, “beleértve a tagállamokkal, az iparral és a finanszírozókkal folytatott stratégiai párbeszédet, amely egy nagy sebességű vasúti megállapodáshoz vezet a szükséges beruházások mozgósítása érdekében”. A javaslat tartalmazza “a vasúti ágazat és a vasúttársaságok beruházási, innovatív megoldások fejlesztési és versenyképes működési feltételeinek javítását” is, többek között vonzóbb szabályozási környezet révén, a határokon átnyúló jegyértékesítési és -foglalási rendszerek fejlesztésével, a gördülőállomány használtpiacának támogatásával, az uniós digitális irányítási rendszerek bevezetésének felgyorsításával, valamint a K+F és együttműködés előmozdításával.
A rövidebb utazási időkön túl a terv enyhíti a torlódásokat és felszabadítja a kapacitást a hagyományos vonalakon, elősegíti az éjszakai vonatokat, az árufuvarozást és a katonai mobilitást, miközben erősíti Európa versenyképességét a turizmus és az ipar területén
– áll az Európai Bizottság által elfogadott dokumentumban. A csomag másik eleme a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokba történő beruházások növelése a légi közlekedésre és a vízi közlekedésre összpontosítva. A cél eléréséhez 2035-ig körülbelül 20 millió tonna fenntartható üzemanyagra (bioüzemanyagokra és e-üzemanyagokra) lesz szükség, ami 100 milliárd eurós beruházást igényel. Ebből 2027-ig 2,9 milliárdot mozgósít az EU a jelenleg meglévő uniós eszközökön keresztül, a fennmaradó összeg pedig majd a következő hétéves költségvetést, illetve a befektetők pénztárcáját terheli majd.
