Forrásunk tájékoztatása szerint négy stratégiai vita várható: Ukrajnáról, a többéves pénzügyi keretről, az EU bővítéséről és a geoökonómia hatásáról az EU versenyképességére.
António Costa, az Európai Tanács elnöke két fontos találkozót hívott össze az elmúlt néhány napban Afrikában, hogy “az EU vezetői és a hasonló gondolkodású vezetők” megvitassák az ukrajnai békével kapcsolatos legújabb fejleményeket. Ezeken a találkozókon megerősítették az uniós vezérelveket, vagyis az EU és szövetségesei továbbra is törekszenek az igazságos és tartós békére, hangsúlyozták, hogy az EU-val kapcsolatos kérdéseket az EU-val kell megvitatni és eldönteni.
Nincs döntés Ukrajnáról Ukrajna nélkül, és nincs döntés az európai biztonságról európaiak nélkül
– mutatott rá informátorunk. Az is egyértelművé vált, hogy bármi is legyen a béketárgyalások kimenetele, az EU továbbra is támogatni fogja Ukrajnát politikailag, katonailag és pénzügyileg. Utóbbi a legnehezebb és a legaktuálisabb téma, a terv az, hogy egy jól előkészített megállapodást fognak az állam- és kormányfők elé letenni, amelyről decemberben döntést kell hozni. Ennek alapjául az Európai Bizottság valamelyik javaslata szolgál majd. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke többször is beszélt arról, hogy nemzetközi szervezetek és Ukrajna számításai szerint a következő két évben közel 140 milliárd eurós támogatásra lesz szüksége az ukrán államnak, amit vagy tagállami támogatásból, vagy közösen felvett hitelből, vagy pedig a befagyasztott orosz banki vagyon terhére nyújtott, úgynevezett jóvátételi kölcsönből lehet finanszírozni. A kormányok jelentős része az utóbbi megoldás felé hajlik, az EUrologusnak egy lengyel diplomata például megerősítette, hogy ők kifejezetten ezt támogatják. A tagállamok szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság mutasson be konkrét jogszabály-javaslatokat, erre Ursula von der Leyen kötelezettséget vállalt, bár konkrét határidőt nem jelölt meg. A decemberi csúcson várhatóan abban is egyetértenek a vezetők, hogy fenn kell tartani és fokozni kell a nyomást Oroszországra, hogy “az igazságos és tartós béke felé törekedjünk”. Ugyanakkor jó eséllyel az erre vonatkozó részt ismét 26-os körben fogadják majd el a tagállamok, kiindulva abból, hogy az idei uniós csúcsokon Orbán Viktor mindig különállását hangoztatta és nem csatlakozott a többségi állásponthoz.
A következő hétéves költségvetésről most első alkalommal tartanak vitát legmagasabb szinten. Az új büdzsének 2028. január 1-jétől kell működnie, ennek érdekében az Európai Tanács elnöke azt szorgalmazza, hogy 2026. december 31-ig szülessen meg a kompromisszum.
Az állam- és kormányfőkön lesz még legalább tízezer ember, akik beleszólnának ebbe a vitába a helyszínen, a legnagyobb mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet, a COPA-COGECA ugyanis demonstrációt hirdetett erre a napra Brüsszelbe.
A szavak és a tettek közötti egyre növekvő szakadék, valamint az elszántság, hogy politikai füstfüggöny mögött haladjanak tovább, a vidéki családokra, közösségekre és fogyasztókra gyakorolt következmények ellenére, mára elviselhetetlenné vált. Az európai mezőgazdaság fordulóponthoz közeledik
– áll a megmozdulás beharangozójában, a tüntetésre negyven gazdaszervezet jelezte részvételét, közöttük a Magosz is. Legalább ekkora jelentőségű a bővítéssel kapcsolatos napirend, ugyanis ez a téma is egy kritikus ponthoz érkezik: reálisnak tűnik, hogy egyes tagjelölt országok viszonylag rövid időn belül készen állnak az EU-hoz való csatlakozásra. A felkészült nyugat-balkáni országok (Montenegró, Albánia) helyzete tűnik a legegyszerűbbnek, míg a magyar blokkolás miatt Ukrajna esetében ismét komoly vitára lehet számítani. Eddig az ukrán és a moldáv csatlakozást párhuzamosan kezelte az EU, így a magyar kormány ellenállása miatt Moldova is parkolópályára került.
A vezetők megvitatják a geoökonómiai helyzetet és azt, hogy az hogyan befolyásolja az EU versenyképességi programját. Az új valóság ugyanis a kereskedelmi függőségek fegyverként való felhasználása, amely az ellátási láncok potenciális zavaraihoz vezet, különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok esetében. Erről a témáról most tárgyalnak a tagállamok első alkalommal a legfelsőbb szinten és borítékolható, hogy a következő, februári informális EU-csúcson is téma lesz.
A fentieken túl az állam- és kormányfők várhatóan következtetések fogadnak el a Közel-Keletről, az európai védelemről és biztonságról, valamint a migrációról is.
